Bárdos István: Esztergom története 1920-1956

\ bw Trianontól (1920. június 4.) az első becsi döntésig (1938. november 2.) Esztergom vármegye az első világháborút megelőzően a maga 1077 km

2 területével, két járásával Esztergomi, Párkányi - az ország egyik legkisebb vármegyéje volt. A vesztes háborút követően 532 9 . . km" -re, egyetlen járásra, az esztergomira zsugorodott. A szeminárium, mely szinte valamennyi birtokát, az érsekség, pedig birtokainak jövedelmezőség szerint háromnegyed részét veszítette el. Ha mindezekhez hozzávesszük, hogy a városnak csak a határon túlra került párkányi állomáson keresztül volt kapcsolata Budapesttel, Pozsonnyal és a távoli Béccsel, még tisztábban áll előttünk Esztergom katasztrofális elszigeteltsége. A gazdasági veszteségek és a közlekedési nehézségek ellenére az országgyűlés 1923. szeptember 6-án született döntése nyomán létrejött az új vármegye. A hercegprímás székvárosa Komárom-Esztergom k(özigazgatásilag) e(gyelőre) e(gyesített) Vármegye székhelye maradt. Trianonnal Esztergom gazdaságföldrajzi helyzete is megváltozott. Az addig szinte az ország közepén fekvő városból egyszerre határváros lett. Nagyszámú kisiparosa és kereskedője elvesztette vásárlóinak. megrendelőinek nagyobbik hányadát. A kevés munkaalkalom, és a növekvő infláció jellemezte ezeket az éveket. A város iparát vizsgálva, az 1920-as évek elején némi fellendülés mutatkozott. A csúcson, 1925amikor 24 vállalkozás működött itt az egy vállalkozásra jutó átlag dolgozói létszám 13,7 (!), mely 1937-re 35,9 főre emelkedett. E számok tükrében megállapítható, hogy igazi, gyár alig akadt a városban. A gyárként említett vállalkozások inkább csak elnevezésükben hordozzák az ipari nagyüzem képzetét. Esztergomban gépgyár, textilgyár, téglagyár, kályhagyár, szappangyár, szipkagyár, kékfestő üzem. működött a városban. Jelentős pénzintézete az Esztergomi Takarékpénztár Rt és az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank. Esztergom fejlődésére és a foglalkoztatottságra pozitív hatást gyakorolt a Dorogtól Süttőig elterülő gyorsan fejlődő iparvidék és a háborús konjunktúra. A háborús évek elsősorban az iparban, szénbányászatban foglalkoztatottak növekedését eredményezték, továbbá két gyár - a szerszámgépgyár és a vitorlázó repülőgép-gyár - fejlődését érintették nagyon kedvezően. 2009 OEf J : VÁROSI KÖNYVTÁR Esztergom i II sz T ny| vt H 7< >< t : J . J