Bárdos István: Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék közművelődési élete (1923-1938)

- 69 J; ellentétei, a város anyagi támogatásának szinte teljes hiánya nyomán a növendéklétszám az induló 47 főről 1935/36-ra 8 fore csökkent. Működésének első éveiben környékbeli településekről: Tokodról, Lábatlanról, horogról, Párkányból, sőt a távolabbi Léváról is fogadott növendékeket. Ebben az időszakban végzett itt Pécsi Sebestyén is. A kezdeti sikerek hangulatában az iskola vezetése még zenei óvoda felállítására is gondolt. Erre azonban nem került sor. Az 1931-es tanévet hat főtanszakkal hirdették meg: zeneszerzés, magánének, zongora, hegedű, cselló és nagybőgő. Az első évek sikereit követő visszaesés nyomán, teljesen lecsökkent tanulói létszáma miatt végül egy tanév erejéig működése is szünetelt. Újraindítására Dr.Sztárcsevics László vezetésével az 1937/38as tanévben került sor. Sztárcsevieá jobban politizált elődjénél. Sikerült megnyernie és megtartania a város legnépszerűbb magán zongora tanárnőjét, Brenner Júliát. Ezzel csökkentette a megosztottságot és stabilizálta növendéklétszámát. Az iskola működésének mindvégig legnagyobb problémája a Budapestről idejáró hegedűtanárok megtartása volt. A nehézségek ellenére is sikeresen működő iskola olyan népszerűségre tett szert, hogy nem sokkal később 1939-ben létrehozhatta dorogi fiókh iskoláját is. A vármegye második zeneiskolája Tatán, a Kastély tér 1. szám alatt, Dr. Karácsonyi Lajos igazgatásával 1936. szeptember 10-én kezdte meg működését. Az igazgató által megfogalmazott program értelmében felnőttek és gyermekek oktatására, hangversenyek szervezésére egyaránt vállalkoztak, sőt zenei já-