Bárdos István: Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék közművelődési élete (1923-1938)
- 5 J; adások népszerű zenei és szavalóestélyek, rendszeres műterem és kiállitáslátogatások, ismeretterjesztő és továbbképző tanfolyamok, népfőiskolák, nők továbbképzését szolgáló tanfolyamok rendezéséről, népházakat, munkásotthonokat, népkönyvtárakat létesit." JS moghatnros áa oal kap cs o latban me g kel l -^a-gy^ 2" nűaka zt a f igy olom re-máltó t ény t , -hogy-ter-ta Imát - e Si egel őzte a—Ve-llás és Közokt atáaügyi Hi nl-sztérium -e- tárgyban k J adott Q1 .nnn/ 1 .amely- a népművo loo fcla dak'i. «e. n V. ^vv, i-V- *S" jt^ft.• ) tát a - kö vo t-t ctezok ban foglalta ösezé: "A népművelési tevékenységnek azt a célt kell szem előtt tartani, hogy tanköteles koron tul az elemi iskola esetleges hiányait pótolja, az iskolák által nyújtott műveltséget kiegászitse, illetőleg továbbfejlessze s általában a lelki élet müvelése és ismeretek nyújtása által lehetővé tegye, hogy az állampolgárok a nemzeti közösségnek és saját maguknak erkölcsi és anyagi érdekeit öntudatosan tudják szolgálni." /8/ 'jfrzr-j-B kolán ki v űli népművclóo szervezeti ogyoógének erősiL épe érdekében Klebelsberg Kunó még 1923 áprilisában hatályon kivül helyezte a "Muzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa és Főfelügyelősége Szabályzatát", a a népkönyvtárakat a Vármegyei Népművelési Bizottságok jiatáskörébe utalta. Egyidejűleg felszólították az iskolák és más társadalmi egyesületek, községek, kórházak,, gyárak, bányatelepek, fogházak és más intézmények vezetőit, hogy könyvtáraikat a Bizottságnak jelentsék be. A következőkben csak a bizottságon keresztül lehetett -k ünyvtnrngyluan a mini g7.tPTh P^ f
