Bárdos István: Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék közművelődési élete (1923-1938)
- 64 J; Mind többet foglalkozott a várossal Lyka Károly is azt javasolva Serédinek, hogy tegye Esztergomot az egyházmüvészet magyarországi központjává. Jaschik Álmos ezenközben megfogalmazta, hogy itt a Szenttamáson szeretné létrehozni a magyar Bauhaus-t: "Nem festőiskoláról van szó, hanem olyan müvésztelepről, amelyben kizárólag csak a gyakorlati művészet fog érvényesülni... A létesitendő művésztelep, helyesebben művészeti mühelytelep gyakorlati célra létesül és produktiv irányban fog munkálkodni. Magában foglalja az épitészet, a kereskedelem, a grafika, a festészet, a divattervezés, a fa és textil iparművészeti és gyakorlati szempontból értékes követelményeit-ame lyekne k •• tekin tjatüaa-jv-álel-évnj— tanár a-^röv-ászte3repe1rr l L-/89/ Jaschik Álmos művésztelep létesitési szándéka, gazdaságilag erős helyi mecénások hiányában, végül csak elképzelés maradt, s maga a művész is elpártolt a várostól. 1933-ban már szűkebb szülőföldjén, Sárospatakon '.'ütötte fel tanyáját diákjai élén. A képzőművészeti élet következő jelentős eseményére 1934 nyarán került sor, amikor a korábban már emiitett nagyboldogasszony heti komplex kiállitás megnyitotta kapuit a látogatók előtt. A rendező bizottság képzőművészeti kérdésekkel foglalkozó csoport j áhake 1 no key int szője Holló..Kornél, tagjai: Bayer Ágoston, Hellebrand Béla, Magyarász Imre voltak. A művészeti kiállitások helyéül szolgáló Szent Imre elemi iskolában, a következő csoportosításban kerültek a
