Bárdos István: Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék közművelődési élete (1923-1938)

- 62 J; nem iskolázott egyszerű népet és serdületlen gyermekeket sem kimélték meg a[nekik nem való látványosságtól..." /86/ A művészek azzal védekeztek, hogy a Szépművészeti Muzeumban is található szép számú akt, amelyet megnéznek a látogatók, s a muzeumot és az alkotókat mégsem vádolja senki pornográfiával. A sajtóban közzétett választ: Pirchala Imre, ifj. Vitái István, Ölveczky Mihály, Puchs Hajnalka, Bayer Ágost és Enczinger Ferenc irták alá. Egyben tiltakozásuk jeleképpen valamennyi alkotásukat elvitték a kiállitásról. Az erősödő szellemi élet, az irodalmárok, képzőművészek és egyéb alkotók összefogása ilyen körülmények között nem váratott sokáig magára: 1926-ban megalakult a Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság, s ezzel Esztergom: Győrhöz, Sopronhoz, Bgerhezm Szegedhez, Balassagyarmathoz hasonlóan megteremtette a művészeti élet irányításának szervezeti kereteit. A Társaság létrehozásában nagy szerepe volt Bányai Kornél költőnek, Féja Géza irónak, Dr.Lepold Antal kanonoknak, Einczinger Ferenc festőművésznek ás másoknak. A társaság fennállása alatt rendezett előadásaival, kiállításaival, közérdekű javaslataival aktiv részese volt a városi közéletnek, és célkitűzésének megfelelően megoldotta a helyben élő alkotók összefogását és bekapcsolását az ország szellemi vérkeringésébe. A társaság munkájának része volt abban, hogy a város művészeit mind többször hivták meg országos kiállításokra, sőt külföldre is. Einczinger Ferencet például 1928ban az Ernszt Muzeum, 1929-ben pedig egy hannoveri galéria kérte fel önálló kiállitás rendezésére. Tagjai közé válasz-