Bárdos István: Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék közművelődési élete (1923-1938)

- 57 J; család gazdag kerámia, kép- és szelence gyűjteményét. A muzeumnak mindvégig jó és szakértő gondozója akadt Gerevich Tibor személyében. Ennek tudható be, hogy 1926 őszére már be tudták mutatni az érdeklődők számára a Keresztény Muzeum teljes anyagát. A helybéli közönség azonban ugy tűnik nem élt kellőképpen a lehetőséggel. Erre vallanak a következő sorok: "... A képtár megtekintése eéljából minden nap délelőtt 9 órától a közönség rendelkezésére áll. Bemenet a primási palota Uri utca felé eső udvari kiskapuján történik. Kívánatos, hogy nerfi csak a vidékiek, hanem az esztergomiak is sűrűbben keressék fel." /76/ A muzeum 1934« december 27-én ujabb gyűjteménnyel gyarapapodott. Az Esztergom vidéki ^égészeti és Történelmi Társulat közgyűlésén Serédi Jusztániánnak ajándékozta egész gyűjteményét. A városi vezetés megkönnyebbülten vette tudomásul, hogy a számára éveken át gondot jelentő muzeum elhelyezése ily módon megoldódott. A polgármester erről a következőképpen nyilatkozott: "az Esztergom vidéki Régészeti és Történelmi Társulat *Muzeurnát a Keresztény Muzeumnak adta át, hogy az egyesítés által annak értékét emelje és elhárítsa azokat az akadályokat, amelyek a városban lévő különféle történelmi muzeális leleteknek szerves és rendszeres egybefoglalását eddig - a különféle érdekeltségek miatt - lehetetlenné tették." /77/ Az 1934-ben Gömbös Gyula és Hóman Bálint védnöksége alatt megindult Vár-ásatások jelentős régészeti eredményeket hozva 1938-ban a Szent István év programjainak sorában váltak megtekinthetővé a nagyközönség számára. Ezekkel a lépésekkel az egyház Esztergomban tulajdonjogilag is birtokba vette a város tudományos életének valamennyi alapvető intézményét.