Bárdos István: Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék közművelődési élete (1923-1938)

- 50 J; 1936. október 15-ig beérkezően. Ennek az intézkedésnek a nyomán egységesebbé és viszonylag áttekinthetőbbé vált a helyzet. A tatai járásban például az 1935/36-os évadban 25 népkönyvtár működött, a népkönyvtárral nem rendelkező öt község közül Baj, TóvárosrŐl,Kocs, Tatáról,Vértestolna, AlsógalláróljHéreg, Bajnáról,Tarján, Felsőgalláról kapott könyvet. Az összes állomány 7*943 kötet volt. A tanév során 13.651 olvasó 31*108 kötet könyvet kölcsönzött ki a könyvtárakból. A legjobb ellátottsággal a bányaközségek rendelkeztek. A bánhidai népkönyvtár: 787, a tatabányai: 2208, a három felsőgallai összesen 2126 kötet könyvvel rendelkezett, mig a többi községek állománya még a 300 kötetet sem érte el. /67/ A népkönyvtárügy irányításénak átszervezését követően 1937-38-ban ujabb nyolc község: Kesztölc, Dunaszentmiklós, Oroszlány, Csép, Kisigmánd, Tokod és Dunaalmás kapott népkönyvtárat. Ez utóbbi két település könyvtárait a Tokod-üveggyári állami iskolában, illetve a dunaalmási református leányegyletben helyezték el. A tárgyalt időszakban 1938. nyarán került sor utoljára jelentős akcióra. Ekkor 51 népkönyvtár kapott uj könyveket. /68/ Erre az időszakra néhány kivételtől eltekintve valamennyi községet sikerült népkönyvtárral ellátni. 2./ A különféle egyesületek, egyletek, körök könyvtárai: A valamennyi településen megtalálható egyletek, egyesületek szinte kivétel nélkül rendelkeztek kisebb-nagyobb könyvtárral. Közülük például a Levente egyesületek egy 1927-ben megjelent rendelet alapján kötelesek voltak két esztendő alatt