Bárdos István: Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék közművelődési élete (1923-1938)

- 48 J; városi fenntartású könyvtárakat. E könyvtárak általában az egyesületi székházakban, jegyzői irodákban nyertek el­helyezést. tA a• egyes ül eti köny-v bárqk k er telés ó fc a vozotőo óg SL XP* i lyf iJJ—fxm kf.in hnfhtnnnrp mngv ríl n n nt ri-fct * .-igjn 3 a VKM. népkönyvtá rak ét pe dig általában a nőpmüveléoi üg ys^ aza­-t5 h i -hnt-ha no.t-l kfli ny nmni t _ a &<=*? .­terft omi BeLv ürosi Katnlikn.g mvagnirnr in*i/n+ni án p­) mn k rn nr­ványjoaan aiker ül t •£e l tárnun k .-Min de z ro e-gnehe-aLti—egy- á tf n­gé­ieljes körkép felvázolás át. VKM és Földmüvelésügyi minisztériumi népkönyvtárak: Vallás é s—K nznk tfíiá sügyi Mi aía z Lérium népkUny v Lárai JT eL­ügyeletének kérdését országosan 1922_-ban rendeztek'.'Ekkor Klebeisberg Kuno megszüntette a "Muzeumok ee"Könyvtárak Or­szágos Tanácsát", amelynek eddig a n^lSkönyv tárak is közvet­len felügyelete alá tartoztak, és létrehozta a Gyűjtemény­egyetemet, az Iskolánkivjilí Népmüvelés minisztériumi ügy­osztályát, továbbá a törvényhatósági Iskolánkivüli Népműve­lési Bizottságokat. Az előbbi felügyelete alá rendelve a tudományos közgyűjteményeket, az utóbbi alá pedig a népkönyv írakat» A fejlődés r^düiv.ül--lassú.Uj népkönyvtárak telepitésére 1927-ben került sor első izben. Ekkor a követ­kező települések, egyesületek jutottak könyvtárakhoz: Kato­likus Legényegylet Esztergom, Földmives Ifjúsági Egylet Esz­tergom, Komárom, Dorog, Tokod, Lábatlan, Felsőgalla, Tata­bánya, Kisbér, Piszke, Nyergesujfalu, Süttő, Csév, Csolnok, Tát, Alsógalla, Ác s, Ászár, Bana, Bokod, Dunaalmás, Nyszmély Nagyigmánd, Szőny. 764/ azzal az Ígérettel, hogy a többi

Next

/
Thumbnails
Contents