Bárdos István: Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék közművelődési élete (1923-1938)

- 34 J; oegrk—

nétiá

ny, er

re a célra kijelölt helyen szervezték i

ga

zán ypgy "1 ^n^íil P + +n

1 ffh

h n n

g.oiapnn-hhnl n vármegy

e nyilvá

n ,ualdaXLJiem &a

ámitáob

a. A kedvező tapasztalatok után 1929. őszén a m. kir. földmüvelésügyi miniszter köritattal kérte a munka támogatását. A miniszteri rendeletet követően "Gazdasági tanfolyam létesitése" cimmel kiadott vármegyei alispáni rendelet szerint: "Legalább 30-40 sorozatot kell inditani". /43/ A sorozatok látogatását nem kötötték ugyan korhatárhoz, de elsősorban a 15 év felettiek megjelenését szorgalmazták azzal, hogy a községi közigazgatási hatóságok és a gazdasági felügyelők nyújtsanak támogatást a szervezéssel megbizott Lukácsy Imre nyugalmazott földmives iskolai igazgatónak. A mezőgazdasági ismeretterjesztő tevékenység középpontjában a belterjes gazdálkodás elterjedését elősegitő témák állottak. A hivatalos támogatás erejére jellemző, hogy még Esztergom polgármestere Dr

.Antony Béla is utalt rá egyik cikkében: "... a belvárosi olvasókörben, a szentgyörgymezői olvasókörben... melyek a gazdaközönséget foglalják magukban, az országgyűlési képviselő közbenjárására szakelőadók igen gyakran tartottak előadásokat, melyek minden kétséget kizáróan meggyőzhették a gazdaközönséget arról, hogy egy hold málna, eper, ribizli, vagy egy holdnyi csemegeszőllő, valamint nemes gyümölcs ... kétségtelenül olyan jövedelmet jelent, mely egy kisebb 2-3 holddal rendelkező családnak már (rívgjberi megélhetést biztosit." /44/ A polgármesteri érvelést követően 1931» májusában az esztergomi belvárosi olvasókörben két napos gyümölcsfa ápolási tanfolyamot rendeztek az érdeklődő gazdák számára.