Bárdos István: Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék közművelődési élete (1923-1938)

- 22 J; megyei Iskolánkivüli Népművelési Bizottság hatáskörébe utalta a műkedvelő előadások engedélyezését. Az intézkedést, amely a műkedvelő művészeti mozgalom területén komoly sikereket elérő munkásmozgalom háttérbe szöritását kivánta biztosítani, kemény kézzel hajtották végre a népművelési titkár hivatalában. Az előadások betanulását csak azt követően kezdhették meg, miután annak szövegét jóváhagyták. Gondoskodott a központi kormányzat arról is, hogy ne legyen e munka tul fárasztó a hivatal viselőinek. A Népművelési) titkárok Nemzeti Szövetsége 1932-ben kiadta a "Műkedvelők Szinmütára" cimü kiadványt, amelyet minden község megkapott 1933 folyamán. A vármegyei népművelési titkár csak az abban szereplő daraboknak betanulását engedélyezte. Az intézkedés "eredményes" volt: garantálta a "szinvonalat" és azt, hogy csak az állami irányitásnak tetsző müvek kerüljenek a nagy nyilvánosság elé. A nők és az ifjúság bevonását középpontba helyező és a munkásmozgalom térhóditását csökkenteni kivánó népmüvelés 1935 őszén ujabb országosan is egyedülálló kezdeményezéssel rukkolt elő a vármegyében. E kezdeményezésről Weisenbacher József a következőképpen számolt be a Közigazgatási Bizottságnak: "A tárkányi cigányiskola és a tárkányi cigány felnőttek iskolánkivüli oktatása október hó 15-én megindult. A munkát Jász Dénes tanitó vezeti és első jelentése teljesen kielégitő. Szükség volna gondoskodni a cigányok téli ruházatáról, mert ezzel igen gyéren rendelkeznek." /31/ Az iskola önálló tanteremben kapott helyet, s mint a Tatatóvárosi Hiradó irja "A cigányifjuság előre nem gondolt szeretettel látogatja az órákat, sőt a felnőttek is igen nagy érdeklődéssel vannak uj iskolájuk iránt." /32/