Bárdos István: Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék közművelődési élete (1923-1938)

- 17 J; A népművelés irányításába az állami elsőszámú vezetőkön túlmenően bekapcsolták az egyházak és az ipar prominens képviselőit is, kézzelfoghatóan bizonyítja, hogy itt már nem öncélú művelődésről, szépelgésről, hanem igen fontos politikai, ideológiai tevékenységről volt szó. A feladatok megoldásában jeleékedett a tokodi üveggyár igazgatója, aki személyesen jelent meg a népművelési előadásokon, éppen ugy mint a dorogi és a tatabányai bánya vezetése, amelyeknek a kapott támogatásért például 1934. januárjában Wiesenbacher József a következőképpen mondott köszönetet a vármegyei Közigazgatási Bizottsághoz felterjesztett jelentésében: "Köszönet illeti a dorogi bányaigazgatóságot, hogy a rendes tanfolyamokon és ismeretterjesztő előadásokon kivül alkalmat adott.arra, hogy két 14 napos, tehát összesen 28 napos főzőtanfolyamot rendezzenek a bányász leányok és bányászasszonyok számára, mely tanfolyam értékes gyakorlati eredménnyel végződött. Hasonló főzőtanfolyam van jelenleg folyamatban Tatabányán ... a tatabányai bányaigazgatóság erkölcsi és anyagi támogatása mellett." /25/ A történelmi témájú ismeretterjesztésben erre az időszakra már jelentős szerepet vállalt magára az "Esztergom vidéki Régészeti és Történelmi Társulat" melynek több tagja egymásután tartotta Esztergomot-rdiapozitiv képek vetítésével—ismertető előadásait szerta a vármegyében. A népművelési sorozatok vallásos világnézeti nevelőhatásának emelésére tett kísérleteknek egyik jó példája az a sorozat, amelynek megtartására 1933/34 telén került sor a szentgyörgymezői Katolikus Olvasókörben.