Bárdos István: Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék közművelődési élete (1923-1938)

- 15 J; Népművelési Bizottság több figyelemre méltó döntést hozott. A nők fokozottabb bevonása érdekében háztartási és főzőtanfolyamok, továbbá a nép lelki gazdagitását szolgáló előadások, tanfolyamok szervezését határozták el. Esztergomnak és környékének programját külön értekezleten ismertették a város és a járás tanitóságával. E vonatkozásban még a kommentálás megfogalmazása is figyelemre méltó: "Weisenbacher népművelési titkár a kultuszminiszter által Esztergomra és környékére megállapított népművelési munkaprogramot) és az előadások módszereit ismertette általában. Gazdasági tekintetben a gyümölcstermesztésre és a házinyúl tenyésztésre vonatkozó tudnivalók és ezek megkedveltetése a megyei és városi népmüvelés előirt tennivalója." /24/ A kitűzött feladatok eredményes megvalósításához minden bizonnyal jelentős mértékben járult hozzá az, hogy új tagokkal bővült a vármegyei Iskolánkivüli Népművelési Bizottság: Dr.Drahos János, Jeszenszky Kálmán prelátus kanonok, Dr. Felber Gyula és Madaras Aurél plébánosok és Dr.Balogh Albin gimnáziumi igazgató személyében. E változások tovább erősitették az egyház befolyását. Esztergom esetében továbbra is megmaradt az a sajátos helyzet, hogy nem rendelkezett Helyi Népművelési Bizottsággal. így a központi akarat nem volt olyan direkt módon érvényesíthető mint máshol. A népművelési munka irányítása emiatt a sokkal szélesebb feladatkörrel biró városi képviselőtestületi bizottságokra hárult, melyeket 1933 folyamán választottak ujjá. Az újjáválasztott Közművelődési és Tanügyi Bizottság tagjai: Dr. Drahos Alános, Dr. Csárszky István, Etter Ödön, Dr.Pehér Gyula, Dr. Gróh József, Mátéffy Viktor, Dr.Mike Lajos, Nádler István, Számord Ignác, Szölgyémi Gyula, Takács István, v.SZÍVÓS Waldvogel József voltak.