Balogh Péter: Örökség

Tartalom - A vármegye és a város bemutatása

ezzel ellentétben a földmívesek, kisiparosok, kereskedők és egy nem csekély mértékű hivatali alkalmazotti réteg - vagyis az államhatalom részéről könnyebben megnyerhető, befolyásolható konzervatív felfogású tömeg adja meg a város jellegzetességét, szociográfiai arculatát. A civilizációs, társadalmi, kulturális stb. igények mindezek következtében, a tehetősebb polgári városokhoz képest alacsonyabb szinten fogalmazódtak meg, jelentős késéssel kerültek megvalósításra, vagy ha születtek célszerű, és a fejlődést előbbre mozdítani látszó kezdeményezések, ezek rövid időn belül vagy az anyagi háttér hiányában, vagy az ellentábor akciói következtében hamvába hulltak. Mindezeket a summás megállapításokat kénytelenek vagyunk előrebocsátani, felhívva a figyelmet a nagy általánosításokból eredő, sokszor a kellő körültekintést nélkülöző megállapítások, ítéletek veszélyére, ami jelen helyzetben is fennáll - ugyanis mindezzel ellentétben az is igaz, hogy a város újabbkori történelmében a 19. sz. vége és a 20. sz. 30-as évei jelentik a virágzásnak azokat a rövid időszakait, amelyekre máig is büszkén - vagy talán inkább nosztalgiával tekinthetnek a helybeliek; s ha szabad így fogalmazni, ekkor érezhette magát egy kissé a középpontban a város, a provincializmus évtizedeinek unalmas múlása közepette. Ennek a két, egymástól eléggé elszakadó időszaknak köszönheti ugyanis Esztergom a villamosítást, a dunai vashíd megépítését, a kórházi betegellátás feltételeinek javulását, a fürdő korszerűsítésével egy vidéki vízisportbázis létrejöttét, a tanítóképzés és a reálértelmiség színvonalas középfokú oktatása feltételeinek minőségi javítását, valamint a várhegyi ásatások és rekonstrukciók fényében a város idegenforgalmának és művészeti életének fellendülését. Mivei a dolgozat írója végzettségét illetően nem történész, talán megengedheti magának az olyan kijelentést, amely így kezdődik, hogy: "mi lett volna, ha ...". IN»;