Balogh Péter: Örökség

Tartalom - Néhány érdekesebb kézirat bemutatása

A leírás, csak említést tesz arról, hogy a család a későbbiekben Esztergomban költözik és Etter János itt is folytatja a most már egyre jobban jövedelmező foglalkozást, a serfőzést. A történetírás azonban sajnos megszakad ott, hogy a második házasságból született Alojzia nevü gyermekük meghal. (1837) A kézirat második része, ami a "Töredékek" címet viseli, Etter Jenő gyermekkori visszaemlékezéseit tartalmazza 1907-ig. Bőven foglalkozik a Meszéna család tagjaival és az irántuk érzett vonzalmával. (Meszéna Ferenc a szerző másik dédapja, akivel gyermekkorában egy házban laktak.) Megismerkedünk a századvég-századelő belpolitikai eseményeinek helyi (városi és megyei) kapcsolódási pontjaival, pl. a választási küzdelmekkel, a központi irányítás és a megyei önállóság híveinek párviadalával, de olyan kiélezett helyzettel is, mint amiről 1906 márciusa alkalmából az író megemlékezik. Részletesen foglalkozik a szerző Etter Gyulával is, nagybátyjával, aki a primácia kéméndi uradalmának intézője, szakképzett mezőgazda volt. Etter Jenő jóérzéssel emlékezik vissza mint gyermek a kéméndi nyarakra, a Garamban való fürdésekre és egyéb történetekre, valamint emléket állít nagybátyja sok hasznos kezdeményezésének a gazdasági élet fellendítése érdekében, amelyek következtében Etter Gyula köztiszteletben álló, elismert, ugyanakkor anyagilag is tekintélyes vagyonnal rendelkező emberré vált. (Lásd a "kéméndi cár" elnevezésre való utalást az írásban.) Végezetül hasznos adalékot találhat az írásban az az olvasó (helytörténeti kutató), aki az esztergomi rác-sággal kapcsolatban kíván néprajzi és kultikus hagyományokat gyűjteni. (Lásd a "Csendes Pistá"-ról - Ivanits Istvánról szóló fejezetet.) 22