Balogh Gyöngyi: Az Esztergomi Irodalmi Egylet

Tartalom - Az Irodalmi Egylet munkái

- 56 zsonyban tanult, A bölcseleti és a teológiai fakultást Nagyszombatban illetve Pécsben végezte el, és a sikeres vizsgák után doktori fokozatot kapott. A papszentelés után rövid ideig káplánkodott, majd katedrára került: tanár, tanulmányi felügyelő, egyetemi tanár, dékán, rektor lett. Fiatalkorától kezdve számos cikket, emlékbeszédet irt. A Religió cimü lR->ot egy ideig szerkesztette is. Itt jelent meg legtöbb cikke, tanulmánya. Egyházi pályafutása töretlenül iveit felfelé. Rozsnvó püspöke lett, majd kanonokká nevezték ki /1872/. Rozsnyón kórházat, fürdőt, könyvtárat létesitett, ő készíttette el a budapesti Bazilika harangját is. Tevékeny élete 1895-ig tartott. Korkérdésének megjelenéséről 1866. november 4-én tal'lunk híradást az elnök naplójában. Ez a munka témájában szinte egyenes folytatása az V. Korkérdésnek. Kig Szauter Antal Írása az alsóbb népiskolákkal foglalkozott. Tömöri a iragyar felsőoktatás ügyéért harcolt. Pázmány Péter esztergomi érsek 1635-ben alanitotta meg a nagyszombati egyetemet, a mai Eötvös Lóránd Tudományegyetem ősét. Tömöri h*rom nézőpontból vizsgálja B

Z egyetemet. I. Először eredetében, a kezdeteitől, Pázmány Péter slapitás^tél. Az első tanárokat Pázmány a jezsuiták közül szemelte ki, ezzel biztosította a katolikus vallás megőrzését. II. A magvar tudományegyetem katolikus volt fejlődésében is.