Balogh Gyöngyi: Az Esztergomi Irodalmi Egylet

Tartalom - Az Irodalmi Egylet munkái

- 49 Antal erdészként dolgozott Erdődy gróf uradalmában. Iskolai tanulmányait lóriban kezdte, de tanult Léván, Érsekujvárott, Esztergomban, Nagyszombatban is. Felvételt nyert az esztergomi szemináriumba, és rögtön Bécsbe mehetett, mint a Pazmaneum növendéke. 1854.december 7-én részesült az egyházi rend szentségében. Először Balassagyarmatra került segédlelkésznek. A lelkipásztori munka mellett önszorgalomból tanult tovább, és dogmatikából a doktorátusi fokozat megszerzésére készült. 1864-ben mint tanár került Esztergomba és haláláig itt is maradt. A hatvanas években irodalmi munkássága révén országszerte ismertté vált. Számos cikke jelent meg hírlapokban, évkönyvekben, a kor szokása szerint álnéven /Eaztergályi, Solymos/. Az Uj Magyar Sión elindítása is az ő nevéhez fűződik. Tehetségesebb tanítványait is irodalmi tevékenységre buzdította. 1884.augusztus 2-án esztergomi kanonok lett. "Ritka jószívűsége és páratlan előzéken-sége oly népszerűséget szereztek neki, amilyennel nem mindenki dicsekedhetik. Szeretettel vette körül növendékeit, tanártársait, pályatársait • Ritka szorgalmánál csak szerénysége volt nagyobb. Páratlan vonzódással viseltetett az irodalmi tevékenység ir'nt. Hosszú, talán nagyon hosszú idő fog elmúlni, mig támad szellemi munkás, oki lelkének összes tehetsegeit az övéhez hasonló kitartással, önzetlenséggel és lelkesedéssel