Balogh Gyöngyi: Az Esztergomi Irodalmi Egylet

Tartalom - Az Irodalmi Egylet megalakulása és tevékenysége a választmányi gyűlések jegyzőkönyveinek tükrében

- 35 ­Az 1868-as évben nem hivtak össze több közgyűlést, de hogy nem telt el eseménytelen'T az év hátralevő kilenc hónapja, ezt bizonyltja Ilajer Istv'n elnöki naplója. Folyamatosan ujabb é3 ujabb Írókat kértek fel a korábban meghatározott témák megírására, a megirt Korkérdések és líépirntok is fo­lyamatosan érkeztek és folyt a bírálatuk, kijavit'suk, nyomdába küldésük, kinyomtatásuk. Néhány elkészült mü azon­ban nem felelt meg a követelményeknek, és előfordult, hogy egy-egy irót v'gképp törölni kellett a munkatársak névso­rából, ha nem készült el határidőre. Az 1868-as elnöki napló 24 nevet emlit, mint valamelyik Képirat vagy Korkérdés szerzőjét, hiszen az első évben 12­12 füzetet szándékoztak megjelentetni, a fent emiitett ké­sedelmek, nyomdai-kiadási nehézségek miatt az első évben csak 7 Korkérdés és 7 Népirat jelenhetett meg a tervezett 12-12 helyett. Az 1863-es év első, január 21-én tartott közgyűlésén fontos határozat született. Az egylet alapszabályzata rögzítette, hogy csak olyan müvek adhatók ki, amelynek anyagát, szerző­jét e választmányi gyűlés határozza meg. Ezt a fontos sza­bályt a már emiitett nehézségek miatt kénytelenek voltak módosítani. Ipolyi Arnold kanonok javaslatát helybenhagyva a jelenlevők beleegyeztek, hog:'- Ma jer Istv'n elnök önállóan, szabadon dönthessen a megjelentetendő munkák kijelöléséről, ha ugy látja helyesnek, de a választmányi gyűlésnek tovább­ra is joga maradt, hog:?- e müvek anyagit, szerzőjét kijelölje.

Next

/
Thumbnails
Contents