Balogh Gyöngyi: Az Esztergomi Irodalmi Egylet

Tartalom - Az Irodalmi Egylet megalakulása és tevékenysége a választmányi gyűlések jegyzőkönyveinek tükrében

- 23 jesztő-oktató kindv'avokat sz'ntek a műveletlenebb iparosoknak, parasztoknak, vag"is a népnek. Az Esztergomi Irodalmi Egylet védnökéül Simor J'nos hercegprin'st jelelték meg, vng távollétében a mindenkori esztergomi káptalani helynük helyettesíthette, "imor, mint az egylet megalapít 'sának egyik kezdeményezője, majd engedélyezője, l£68-1873-ig mind anyagiakban, mind szellemiekben lelkiismeretesen, becs"lettel ellátta védnöki tisztét. Az egylet jövedelmi forr'sainak alapjai az évenként kibocs'jtott részvények voltak. Ezen kivül rendszertelenül folytak be *>z egylet pénzt ?r-ibp kise"! b— nagyobb összegek, felajánlások vey r.lepitványok támogatásai. A harmadik forrás a kiadott füzetek elad's^ból fakadt. Az egyletnek minden magyar fllampolg 'r, nő és férfi egyaránt tagja lehetett. Ez az elvi lehetőség azonban a gyakorlatban is csak lehetőség maradt, a részvényes tagok névsoréban csak három női név szerepel. Ekkor nők még nemigen vettek részt a társadplmi életben, esetleg zárt körű egyletek rendezvényeire jártak /Szent Erzsébet jótékony nőegylet, stb./. Egy ember korlátlan sz^mu részvényt v's 'rolhr.tott, de a birtok

'ban lévő részvénvek számitól függetlenül a közgyűlésben csak egy szavazattal vehetett részt.