Bády István: A Bazilika árnyékában

Polgármesterségben

} vonalon. Tatabánya megalakulásának első évfordulóján, 1948. novemberének egyik vasárnapján, díszközgyűlést tartottak a felsőgallai volt községházán, akkor már városházán. A díszközgyűlést követő ebéden mi is résztvettünk. Közvetlen asztalszomszédom volt Dr. Zilahi László belügyi osztályvezető. Több pohárköszöntő hangzott el, közöttük a Zilahié is. Pohárköszöntőjében igen megbírálta Tatabánya vezetőségét, hiányolta a pártélet aktivitását, a marxista-leninista nevelést, egy szóban a politikai előrehaladást. Ezen a díszebéden közölte velem Zilahi, hogy a hídhoz szükséges államsegélyünket Rajk miniszterrel aláíratta; de eközben meglehetős drasztikus jelzőkkel illette Esztergom városát. A legenyhébb jelző: klerikális fészek. Természetesen, a 100 000 Ft-ot megköszöntem; a jelzőkre nem reagáltam, mert a pénz nagyon kellett — ebből építettük meg később kiskocka kővel a Bibliotékától a Kossuth hídig vezető utat, amely még ma is díszére válik a városnak. Néhány nap múlva, szerdán, hivatalos úton vagyok a belügyminisztériumban és keresem Zilahit. A kollégák figyelmeztetnek: ne keresd, ne is emlegesd a nevét, mert bajba kerülsz! Betuszkolnak egyik szobába és mondják: a főnök diszidált. A vasárnapi tatabányai legszélsőbb baloldalinak nevezhető kritikája után hétfőn, a város költségvetésének tárgyalására Szombathelyre utazott. Délben ebédszünetet tartottak, ő visszament a szállodájába. Innen az ott tartózkodó feleségével és gyermekével együtt átszökött a határon. Hiába várták a tárgyalás folytatására, hiába keresték a szállodában, a szoba ki volt ürítve. A hivatalos autót a déli órákban visszaküldte Budapestre. Dr. Zilahi László Párizsban kötött ki, hiába volt erős marxista-leninista „tudata"; a tatabányai dorgálás tehát csak falazás volt, amolyan figyelemelterelő taktikai húzás! Ügy mondanám ma: Zilahi Lászlónak ez egy utolsó gesztusa volt Esztergom városa felé, hogy talán ezzel felejtsük el azt a sok, gúnyos megjegyzést, amit a városra, különösen pedig Mindszenty bíborosra tett. No, de vissza a segélyhez! •A 100 000 Ft-os államsegélynek bizonyos feltételei voltak. A két minisztérium között ugyanis olyan kompromisszumos megállapodás volt, amely pártérdekeket tükrözött. Például a kisgazdapárti úgy kaphatta meg a 100 000 Ft-ját, ha 80