Bády István: A Bazilika árnyékában

Közigazgatás (1944-1946)

I Az új nemzeti bizottság választotta meg aztán a rendőrség vezetőit, akik kezdetben egytől-egyig diplomások voltak és a pártok bizalmát bírták. A Nemzeti Bizottság 1945. április 15-én tartotta első ülését, amelyen a jegyzőkönyv szerint a következők vettek részt: a kommunista párt részéről Váradi Árpád rendőrkapitány, Lieszkovszki László párttitkár, Dr. Jócsik Lajos hírlapíró jelent meg, a kisgazdapártot Dr. Gróh József pártelnök, Stern Jenő szervezőbizottsági elnök, Hermann Lajos párttag képviselte, míg a szocdem. párt részéről Ujjady Béla elnök, Tóth József titkár és Dr. Szerencsés József párttag volt ott. Ezen az ülésen a pártok küldöttei közösen mondták ki a nemzeti bizottság megalakulását, amely tagjai közül Ujjady Bélát választotta meg elnökének. Székfoglaló beszédében a pártok együttműködését kérte a város békés nyugalma és fejlődése érdekében. Az első két hónap gyűléseinek jegyzőkönyveiből érdemes tallózni is. Az NB-nek három vezéregyénisége volt, akik erősen ütköztették véleményüket: a kommunista párt részéről Váradi Árpád és Lieszkovszki László, a kisgazdapárt részéről pedig Stern Jenő. Az utóbbi már az első gyűlésen kifogásolta, hogy a lakáselosztás a kommunista pártban történik. Váradi Árpád viszont azt szorgalmazta, hogy a nem esztergomi lakosok hagyják el a város területét, költözzenek vissza lakóhelyükre, de az elköltözők ingóságait felül kell vizsgálni, hogy nincs-e közöttük zsidó eredetű. Stern Jenő ezt nem helyeselte, sőt azt sem, hogy az utazási igazolványokat a kommunista párt láttamozza. Váradi Árpád a munkaszolgálatosok alkalmaztatása miatt emelt szót, — akiknek a teljes létszáma az 1000 főt is eléri —, Stern Jenő viszont bejelentette, hogy megalakult a Zsidó Tanács. Azt javasolta, hogy ez a tanács tárgyaljon a keresztényekkel az esetleges ingóságok tárgyában. Ugyancsak ő kérte a rendőrkapitánytól, hogy bocsássák szabadon a zsidó ügyben fogvatartottakat, kérte a Nemzeti Bizottságot, igényelje a letartóztatottak névsorát, a politikai foglyokról is, és követelje azok szabadonbocsátását. Váradi rendőrkapitány azonban makacs ember volt: „nem bocsájtom szabadon, mert bűnösök . . . !" — jelentette ki. Stern Jenő nem tágított, kérte, az enyhítő körülményeket is vegye figyelembe a rendőrség és — különösen a zsidó ügyek57