Bády István: A Bazilika árnyékában

A lemondás másfél éve és a Mindszenty-ügy

( tem a városházára. Az egyik városi altiszt azzal fogad: polgármester úr, nem ajánlom, hogy otthon aludjon! Vagy ha otthon alszik is, legyen készen arra, hogy elviszik. Nem titkolta, kénytelen volt megnevezni a személyemet, mint aki a kivilágításra az utasítást adta. Elmondta: megjelentek a rendőrség és az ÁVH képviselői, valamint a párttitkár; „ . . . döngették a kaput, de hiába, mi a szobákban tartózkodtunk és a gyertyákat gyújtogattuk. Amikor később beengedtük őket, felelősségre vontak bennünket. így kénytelenek voltunk megmondani azt, hogy polgármesteri utasításra cselekedtünk ..." Megnyugtattam az altisztet: amit elrendeltem, azért vállalom a felelősséget! Hazajövet mindent elmondtam a feleségemnek, azt is: nem biztos, hogy itthon fogok aludni, készítsen tehát annyi fehérneműt, amennyire előreláthatóan szükségem lehet. Az éjszaka azonban csendesen telt el. Eltelt a húsvétvasárnap, a húsvéthétfő is, kedden azonban hívat az alispán, Istók Vilmos. Közömbös dolgokról kezdtünk beszélgetni, láttam, nehezére esik a tárgyra térni. így én segítettem neki: nem ezért hivattál, ne csűrjük-csavaijuk a dolgot, téijünk a nagyszombati tárgyra! — mondtam. Megkönnyebbült: hát igen, ezért kérettelek. Hogy tudtál ilyet tenni 1950. áprilisában, amikor már az állam és az egyház viszonya teljesen megszakadt?! Nem sokat magyarázkodtam: — Évszázados hagyományt nem lehet, de nem is akartam megváltoztatni! Nem lehetünk kishitűek! Én nem vagyok a kommunista párt tagja, a kisgazdapárt pedig ezt még nem tiltotta meg. Erkölcsi kötelességem volt ezt a hagyományok szerint végig csinálni, és ezért a felelősséget vállalom! Az alispán közölte: a neheztelést Budapestről kapta azzal a megjegyzéssel: nem tudják megérteni, Bády milyen ember: vagy egy abszolút nem gondolkozó, vagy pedig nagyonis előrelátó ... Az alispán érveimet, természetesen, ilyen értelemben nem fogadta el, és magatartásomat „pártszerűen" elítélte. Erre én: — Vallásomat nem tagadom meg, a felelősséget vállalom, bárki előtt is! Ezek után tettetett érdeklődéssel megkérdezte: Pista, mi van a lemondásoddal? . . . Elmondtam, meddig jutottunk, tájékoztattam a kisgazdapárt álláspontjáról és a kétszeri levélváltásról. Ügy tett mintha töprengene, majd: az események után mindenképpen esedékessé vált a távozásod, ezért add be__úihól a VÁROSI KÖNYV ESITERGOK 99