Bády István: A Bazilika árnyékában

Polgármesterségben

I nem lehet az a következménye, hogy két-három millió magyar jogbizonytalanságban és nyomorúságban szenvedjen, ha a magyar lakta területeket nem kapjuk vissza. Nálunk nagyobb bűnösök is voltak, mint pl. Ausztria, ahol virágesővel fogadták a hitleris­tákat. Magyarországon még a lobogókat sem tűztük ki . . ." Ha a béketárgyaláson a lenini-sztálini elveket, valamint az At­lantié-Chartában biztosított emberi jogokat figyelembe veszik és érvényét szereznek ezeknek, úgy az igazságos békét hozza meg, amelyet bizalommal várunk. A trianoni határon túli magyar vére­ink szabadságát, az emberi jogokon keresztül is biztosítani kell!" Antóny javasolta, táviratilag forduljunk a szövetséges el­lenőrző bizottság elnökéhez, fejezzük ki bizalmunkat és kér­jük támogatását. Ugyancsak ő javasolta, hogy a béke ügyben a magyar kormányhoz felirattal forduljunk. Meggyes Károly a szociáldemokrata párt részéről kijelen­tette, hogy valóban csatlósok voltunk. A bekövetkezett fejle­ményekért a nagy hatalmakat is felelősség terheli, de ugyan­úgy az új békéért is. Hangsúlyozta: ha 1918-ban nem törik le (Románia segítségével) a forradalmat, úgy Magyarország más helyzetben lett volna. Az új békének igazságosnak kell lennie, ne legyen az újabb tűzfészek okozója: „Nyugalommal kell néznünk a békekötés elé a munkáspártok összefogásában bízva, az igazságos jogok biztosítása révén!". A harmadik napirendi pont előtti felszólaló Asbóth Károly volt, a Magyar Kommunista Párt részéről. Röviden visszatekin­tett az elmúlt hónapok eseményeire: A magyar kormánykül­döttség moszkvai látogatására és a magyar kormányelnök nyi­latkozatára, mely szerint kérte: ahol nagy tömegben élnek ma­gyarok vagy biztosítsák emberi jogaikat, vagy kerüljenek vissza területtel együtt Magyarországhoz! A miniszterelnöki nyilatkozat után, néhány nap múlva, Er­dély elveszett, és a többiek is egyre nagyobb és nagyobb kö­vetelésekkel léptek fel, amit már teljesíteni sem tudtunk. Asbóth a Magyar Kommunista Párt részéről — amely így ő: magyarnak is érzi magát — ünnepélyesen kijelentette: „A magyar jogokat sértő és tervezett békediktátumhoz nem tud és nem is akar hozzá­járulni!" Majd felemelt hangon folytatta: „Nem akarunk rab­szolgák lenni, már pedig ha ezek a jogtalan követelések telje­73

Next

/
Thumbnails
Contents