Bády István: A Bazilika árnyékában

Polgármesterségben

I esik Jánossal nem jött Esztergomba. Évek múlva találkoztam vele Budapesten, a Felszabadulás téren. Boldogan emlékezett esztergomi szerepléseire, a lelkes közönségre és a városháza udvarára, a nagyszerű „hangversenyteremre". A szigetit nem említette. Ferencsik Jánost hírneve nem tette elbizakodóvá. Végtelenül közvetlen, határozott, jó fellépésű, mindenkinek tiszteletet adó, világot látott társalgó volt. Vezénylése közben szemünket nem tudtuk levenni a dirigáló pálcáról, sem a hol szigorú, hol mosolygó arcáról, főleg fénylő szemeiről. • * A város képviselő-testületének negyedévenként polgármesteri beszámolót tartottam; az első 1946. november 20-án volt. A rohanó időben szükséges volt arra, hogy a testületet részletesen tájékoztassam a két közgyűlés közötti idő eseményeiről és a saját hatáskörünkben megoldandó városi életről. Az első alkalommal beszámoltam arról, hogy a város közigazgatási élete lényegesen javult annak ellenére, hogy az év eleji B listázás 43 személyt érintett. Így pl. a fogalmazói karban ketten maradtunk: Dr. Laky József főügyész és magam. Laky egyszemélyben volt tűzoltóparancsnok, közigazgatási és pénzügyi tanácsnok, személyzeti főnök stb. A város teljesjogú anyakönyvvezetője — akinek joga volt esketést is végezni — magam voltam, mivel az anyakönyvvezető is B listára került. Néhány hónap múlva két vezető állású tisztviselő visszakerült a közigazgatásba, nevezetesen dr. Brassai György főjegyző, polgármester helyettes és dr. Siráki István tanácsnok. Az előbbit a szocdem. párt, az utóbbit pedig a kisgazdapárt helyeztette vissza. Lényegében két esztendő kellett ahhoz, amíg a belügyminisztérium megállapította a végleges létszámot. A lecsökkentett létszám jelentős anyagi megtakarítást jelentett a városnak, de egyben nehezítette a közigazgatással járó gondok gyors megoldását. * 71