Bády István: A Bazilika árnyékában

Közigazgatás (1944-1946)

) jó barátja volt — dr. Hajdút vette védelmébe. Kijelentette: minden elismerése dr. Etteré, de mivel a képviselő-testület augusztus 11-én dr. Hajdút megerősítette a polgármesterségben, nem támogatja a cserét! De azt igen, hogy a képviselő-testület kérje a belügyminisztert, rehabilitálja Ettert és egy más, magasabb beosztást biztosítson részére, hiszen köztudomású németellenessége, lengyelbaráti érzése. Egyelőre tehát dr. Hajdú maradt. Ám még ma sem tisztázódott, hogy alig egy év múlva miért ejtette őt a kommunista párt, miért került fel a B-listára?! Esztergomban 43 városi alkalmazott került B-listára. Nem vitás, a B-listázásnak elsősorban gazdasági előzményei és okai voltak. Dr. Hajdúnál azonban a gazdasági szempont nem játszhatott szerepet, hiszen polgármesterre mindenhol, minden helyzetben szükség volt. Leváltása meglepetést keltett, a magam részéről pedig mint jó barátot is nagyon sajnáltam. Mégis vállalnom kellett a megüresedett szék elfoglalását. Megbízatásom 1946. július 17-én kezdődött és végleges megválasztásomig, 1948. május 22-ig tartott. Az idő távlatából még mindig keresem a választ: a B-listázás végrehajtása után miért rám, a 33 éves fiatalra esett a választás? Igaz, a városi szolgálatomat 1935-ben kezdtem meg a városházán, aztán folytattam a kórházban, majd ismét a városházán. Katonai szolgálataimat leszámítva máshol nem is dolgoztam. Voltam fogalmazó, aljegyző, tanácsnok, főjegyző, tehát mindazon a négy közigazgatási fokozaton végigmentem, amely a polgármesterség alá tartozott. Törzsgyökeres szentgyörgymezei lévén, őseim mind földművesek, kétkezű parasztok voltak. Életem és működésem nyitott könyvként állt a város lakossága előtt. A pártok támogatása és véleménye két év után, az 1948. május 22-i polgármesteri választáson nyilvánult meg. Abban a mindent kritizáló világban az első két évi munkám eredménye volt talán a legjobb ajánló levél; megválasztásom 1948-ban szavazás nélkül, egyhangúlag, díszközgyűlés keretében történt. 64