Bády István: A Bazilika árnyékában
A két háború között
I társadalmi elkülönítés ,,működött" volna az egyes foglalkozási körök között. Esztergomban élénk víziélet folyt, volt külön tiszti, katonai, valamint civil csónakház. A katonatiszteknek volt még egy külön tiszti üdülőjük is, amely megelőzte a mai beutalásos, üdülésre szolgáló intézményeket. A magam közigazgatási pályájával kapcsolatban többen megkérdeztek: befogadott-e az úri középosztály engem, mint egyszerű paraszti származásút? Azt mondhatom: társadalmi megkülönböztetést nem tapasztaltam. A városi foglamazói karnak éppen olyan tisztviselője voltam, mint akinek az apja korábban is tisztviselő volt. A Széchenyi kaszinónak is éppen olyan tagja voltam, mint bárki, aki odajött, azzal a különbséggel, hogy se nem kártyáztam, se nem biliárdoztam. Talán nem is annyira a rang, mint inkább az iskolai végzettség számított. A köztisztviselő népszerűségét egyébként az határozta meg, miként viszonyult a munkájához és az őt felkereső ügyfelekhez. Dr. Magyary Zoltán egyetemi tanár, a közigazgatási jog elismert professzora, előadásain is sokat beszélt a közigazgatási tisztviselő általános feladatairól és magatartásáról. Ezeket soha nem felejtettem el: „A tisztviselő megnevezés nemcsak elismerés, hanem megterhelés is. Tehát a tisztséget viselni és vinni kell. Amikor a tisztviselő az íróasztalnál ül, akkor képzelje magát mindig a vele szemben lévő ügyfél helyében. Akkor másképp fogja látni a dolgokat, nem lesz olyan merev és szigorú, türelmetlen és elutasító ..." A társadalmi élethez hozzátartozott a bizonyos családokkal való kapcsolattartás; ezt részben a hivatali státusz, részben pedig a rokoni vagy a jóbaráti szálak erősítése kívánta meg. A társadalmi „szabályok" szerint, ha valaki elfoglalt egy hivatalt, akkor a közvetlen munkatársainál le kellett vizitelnie a családjával. Néha kialakult egy-egy asztaltársaság is, amelynek tagjai kizárólag férfiak voltak. A hagyományos összejövetelek és mulatságok eredete visszanyúl a múlt századba. Ilyen volt az öregek bálja, a húshagyó keddi bál, az iparosok bálja, a kövér csütörtöki bál. A katolikus körökben, különösen a két paraszti negyedben, ősztől tavaszig a „szabad művelés" tartott előadásokat, szórakoztató be1Q