Bády István: A Bazilika árnyékában

Cserkészet

I tanfolyamot is szervezett, az igazgatóság okleveles tánctanárt szerződtetett, aki hetente kétszer, a tornateremben próbálta velünk megismertetni a. kulturált mozgást, azaz a tánclejtést. S erre már tíz éves kortól lehetőségünk nyílt, havi öt pengős tandíj ellenében. Mi több, táncos összejöveteleinken kislányok is részt vehettek, s részt is vettek! A mozgás, a testedzés együtt futott az ész pallérozásával; év végén nem csak elméleti, hanem tornavizsgát is szerveztek az iskolák. A tanév kiemelkedő eseménye volt ez, akárcsak az intézetközi tornaverseny. Az el kell ismernem, hogy majd minden ilyen versenyben a „ferences" diákok vitték el a babért, amit mi úgy magyaráztunk meg: jól felszerelt sportpályájuk van, s mivel bentlakók, több idejük jut az edzésekre, no meg hát a fegyelem is szigorúbb náluk. Esztergomban kimondottan sportiskola nem volt, mégis a szerzetes iskolák nem egyszer győztesként hagyták el a pályát, ha valahol összemérhették erejüket, ügyességüket. Iskolánk dísztermében minden szombat délután „mozi" volt, 10 fillérbe került a belépő. A gépész természetesen szintén a diákok soraiból került ki, egy felsőbb osztályos, akit erre külön kiképeztek. Legkedveltebb filmjeink az akkor „nagymenő" Zoro-Huru filmek voltak. A felsőbb osztályos diákok művelődése, az irodalmi és általános műveltség megszerzése persze nem a moziban történt, hanem az önképzőkörökben. E körök igen magas színvonalát és magvas tartalmát a gimnáziumi kispapoknak köszönhettük. A bencés gimnázium felső osztályában tanultak ugyanis az egyházmegye leendő teológusai, későbbi papjai is. Ezek a pap-jelöltek itt végezték, függetlenül a szemináriumtól, középiskolai tanulmányaikat, majd itt, velünk együtt érettségiztek. Előnyt persze semmi félét nem élveztek, sőt! Jól emlékszem egy esetre, amely talán jellemző is azokra az időkre: egyik öreg tanárunk hétfői napon mindig csak a „civil" diákokat feleltette, gondolván hogy szombaton-vasárnap nem igen tanulnak, tehát „elcsíphetők". A kispapokról ezt föl sem tételezte, ezért hétfőn nem is feleltette őket. Am egyszer az öreg tanár úr napot vétett, hétfő ellenére kispapot szólított. És a kispap nem tudta felmondani a leckét! Ettől kezdve megszűnt a kispapok hétfői privillegiuma! 16