Antalics Rita: Szent Adalbert tisztelete Magyarországon

lelki kínok gyötörték. Adalbertben ekkor tudatosult lelkipásztori felelőssége. „Még azon éjjel vezeklőövet öltött, fejére hamut szórt és imádkozva végigjárta az egyházakat, vagyonát szétosztotta a szegények között, magát pedig teljesen Istennek ajánlotta."

3 A megüresedett püspöki székre II. Boleszláv lengyel uralkodó őt jelölte. Prágában 973-ban állították fel az első püspökséget, amely a mainzi érsekség alá tartozott. A 983-ban Veronában tartott birodalmi gyűlésen II. Ottó császár hivatalosan is jóváhagyta Adalbert püspökké való kijelölését. Ugyanez év június 29-én, ugyanebben a városban, feltehetően a Szent Zénó bazilikában szentelte püspökké Willigis mainzi érsek. Veronai tartózkodása alatt Adalbert megismerkedett Theophanou császárnővel és annak fiával, a későbbi III. Ottó császárral, aki a fiatal püspököt egyik legkedvesebb barátjának tekinti majd. Püspökké szentelésének napjától kezdve állítólag soha senki sem látta Adalbertet mosolyogni. Amikor erre rákérdeztek, azt felelte: „Uraim! könnyű a püspöki süveget viselni s a pásztorbottal járni, de nagyon nehéz az élők és holtak legfőbb bírája előtt a püspökségről beszámolni."

4 Adalbert komoly elhatározással, alázatos egyszerűséggel érkezett vissza Prágába, hogy elfoglalja püspöki székét. Nyájának igazi pásztora kívánt lenni. Már a városba való bevonulása is jelezte a szegények, az elesettek iránti szeretetét: gyalogosan, mezítláb vonult be Prágába. Jövedelmét négy részre osztotta. Az első részt templomok építésére, a másodikat a papok ellátására, a - 5 -