Antalics Rita: Szent Adalbert tisztelete Magyarországon

nem embertömegek, nem szuronyok, hanem a lendület, mellyel Isten terveinek szolgálatába szegődnek."

4

5 Szent Adalbert vértanúságának 900-ik évfordulóját méltón megünnepelte a magyar egyház. 1897. május 2-án tartották az esztergomi főszékesegyházban a főegyházmegye védőszentjének ünnepét. A szentmisét Boltizár József érseki helynök mutatta be. Utána gróf Széchenyi Miklós jáki apát tartotta a szentbeszédet. Az Esztergom című politikai és társadalmi hetilap a következőképpen méltatja a beszédet: „Remekül megszerkesztett és előadott szent beszédének tárgyát az egyház hármas küzdelme képezte. E három küzdelemből, melyet az egyház ellen az anyagi nyers erőszak, a fellázadt és tévútra vezetett értelem és a féktelen szenvedély folytatott, az egyház mindenkor győzelmesen került ki és a magyar Sión hegyéről ma is leragyog a szent kereszt jele, melyet először Szent Adalbert tűzött oda. A szent beszéd a jelenlévő közönségre mély hatást gyakorolt. A főszékesegyházi énekkar pedig Kersch Ferenc karmester gyönyörű G moll Gergely miséjét adta elő. A betétek is Kersch karmester alkalmi szerzeményei voltak, melyeket ez ünnepre készített, még pedig Gradualéra Alleluja, confitebuntur, Offertoriimira pedig Veritas mea (Es dur) című korrekt egyházi irányban és művészi ihlettel megszerkesztett betétei."

4

6 Az Esztergom és vidéke (Polgári lap) 1994. október 20-án megjelent 42. számában Új testvérvárosunk: Gniezno címmel jelent meg újságcikk. Ebben -37-