Antalics Rita: Szent Adalbert tisztelete Magyarországon

Nem sokkal az esztergomi tartományi zsinat után Simor János érsek Rómában járt. Hogy mi célból ment oda és sikerült-e célját elérnie, arról egy emlékiratban olvashatunk. Mielőtt erre rátérnénk, előbb nézzük meg, hogy mi történt Adalbert földi maradványaival. 1039-ben a csehek I. Bretislav vezetése alatt elfoglalták Gnieznot, feltárták a sírt és a fejedelem Prágába szállíttatta a vértanú ereklyéit. Szent Adalbert feltételezett levágott fejereklyéje azonban egy üveggel lezárt ereklyetartóban ma is Gnieznoban található. Valószínű, hogy néhány más ereklye is ottmaradt. Néhány, a XII. századból származó lengyel krónika is azt állítja, hogy léteznek Szent Adalbert ereklyék Gnieznoban, annak ellenére, hogy a lengyelek tiltakoztak a pápánál Adalbert ereklyéinek Prágába történő 1039-es elszállítása ellen. Dlugosz történész (1413-1480) és még utána többen is azt állítják, hogy a csehek megszállását követően a helyi papság elrejtette Szent Adalbert testét és féltestvére Radim-Gaudentius érsek földi maradványait adták át a cseh fejedelemnek.

2

9 III. Ottó, mint már említettük, templomokat építtetett lelki barátja tiszteletére. Ezek közül az egyik leghíresebb a ma is létező bazilika a S. Bartolomeo templom, amely a római Tevere szigeten található. Ebben a bazilikában is őriznek a Szenttől származó ereklyét, császári ajándékként. Ide látogatott el a múlt század második felében Simor János Magyarország prímása. így szól az emlékirat magyarra fordítva: „Simor János, a szent római - 27 -