Antalics Rita: Szent Adalbert tisztelete Magyarországon

ünnepén nemcsak a kanonokokat, hanem az esztergomi plébánosokat is kötelezték arra, hogy karingbe öltözve megjelenjenek a főszékesegyházban tartott vecsemyén és szentmisén. Aki elmaradt, annak négy arany forint bírságot kellett fizetnie. A főszékesegyházban minden nap 6 énekes misét mutattak be. Ezek közül a másodikat Szent Adalbert oltáránál. Az esztergomi főszékesegyház kanonokjainak ünnepi alkalmakkor viselniük kellett azt a díszjelvényt, amelyet Mária Terézia királynőtől kaptak. A királynő ezeket a nyakdíszeket akkor adományozta a káptalannak, amikor az esztergomi főegyházmegye területéből kihasították a besztercebányai, szepesi és rozsnyói egyházmegyéket 1777-ben. A díszjelvény széles selyemszalagon függő zománcképes aranykereszt. Az arany karikán korona kapcsolódik felső részéhez. A zománckép közepén a Szent István királyt bérmáló Szent Adalbert püspök és vértanú, valamint a kép felső harmadában, a felhőben Szent István első vértanú alakja látható. A körfelirat: „Az Esztergomi Érsekség Védőszentje." A kereszt hátsó oldalán az ajándékozó királynő nevének kezdőbetűiből álló monogram. Ez a széles, vörös szalagon viselt dekoráció ma is a kanonokok ümiepélyes díszöltözékéhez tartozik. Nem képezi a kanonokok magántulajdonát.

2

0 (3. kép) Napjainkban április 23-a, Szent Adalbert (Béla) püspök és vértanú, az esztergomi főegyházmegye védőszentjének emléknapja, főünnep az esztergomi egyházmegye területén. Az emléknapot megelőző héten nyolc napon keresztül - 19-