Hídlap, 2011 (9. évfolyam, 1–35. szám)
2011-07-16 / 24. szám
KÖZÖSSÉG döntősen kis költségvetésű önkormányzat vált fizetésképtelenné, az elmúlt évben már nagyobb városokban és egy megyei önkormányzat esetében is szükségessé vált az adósságkezelés, a hatályos jogszabály azonban nem alkalmas erre. Hangsúlyozták, hogy a kormány az önkormányzati törvény tárgyalásakor átfogóan akarja rendezni a kérdést, de kisebb módosítások elvégzése sürgősen indokolt. Az indítvány újraszabályozza az adósságrendezésbe bevonható vagyon körét, illetve bővítette azoknak a vagyonelemeknek a listáját, amelyek nem vonhatók Több mint három hónap „kényszerszünet” után ismét üléseztek az esztergomi képviselők. A testület március 17-ét követően június utolsó napján gyűlt össze az adósságrendezési eljárással kapcsolatos döntések megvitatására. A rendkívüli, zárt ülésen a városvezetők több pontban is megállapodtak. Az esztergomi képviselők legutóbb március 17-én üléseztek, akkor mondott le az LMP-s alpolgármester, azt követően pedig március végén Tétényi Éva bejelentette, hogy a Fidesz-KDNP-frakció együttműködésének hiánya miatt, tartós akadályoztatásra hivatkozva, nem tart több képviselő-testületi közgyűlést. A polgármester ehhez hozzátette, hogy csak az adósságrendezési eljáráshoz szükséges reorganizációs terv ügyében hív majd össze újra ülést. A Fidesz-KDNP-frakció szerint a meg nem tartott testületi ülések el így. Az adósságrendezésbe nem vonható körbe tartoznak az államtól a helyi önkormányzat tulajdonába került lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, illetve ide sorolták az olyan feladatok ellátásához kapcsolódó vagyont, amelyekhez az állam támogatást biztosít. Ebbe a körbe tartoznak a többi között az érintett helyi önkormányzati társulások és a kisebbségi önkormányzatok bevételei és pénzeszközei, valamint a pályázaton elnyert, célhoz kötötten felhasználható fejlesztési és működési források önerőrésze. Mivel a helyi önkormányzatok és az elmaradt döntések miatt a város lakói egyre nehezebb helyzetbe kerülnek. Köszönhetően egyebek között annak, hogy nem került eddig pont a piac ügyére, igazgató nélkül maradt a Balassa múzeum, aminek ráadásul fenntartási kérdése sem zárult le hivatalosan, ahogy a Montágh iskoláé sem. Emellett a városvezetők nem tudtak bírósági ülnököket választani, ami hátráltatja, sőt korlátozhatja is az ítélkezést, de mindemellett szinte az élet egész területén érezteti magát az „akadályoztatás” hatása. Gyakorlatilag lehetetlen feladat felsorolni, hogy mennyi határidős döntés maradt el eddig amiatt, hogy sorozatban maradtak el a testületi ülések. A megyei kormányhivatal ezt követően rendkívüli testületi ülés összehívását rendelte el május 19 -re azért, hogy a város ügyeiről határozzon a testület. Tétényi Éva azonban, annak ellenére, hogy a kormány- hivatal álláspontja szerint, az összehívott adósságállománya felerészt devizában keletkezett, a törvény lehetővé teszi, hogy a reorganizációs hitel euróbán vagy svájci frankban is folyósítható legyen, azzal, hogy a kamattámogatás forintban jár. Az adósságrendezés megindításától az eljárás lezárásáig a szakminiszter egyedi döntése alapján beruházási kiadások is teljesíthetők, különös tekintettel az európai uniós támogatással megvalósuló beruházásokra. A reorganizációs tervben a miniszter egyedi döntése alapján engedélyezett beruházások szerepelhetnek. Forrás: MTI képviselő-testületi ülést törvényi kötelezettsége lett volna levezetni, polgári engedetlenségre hivatkozva nem vezette le. Az állóháborút követően több mint egy hónnappal később viszont a polgármester végre összehívta a közgyűlést zárt ülésre, hogy a képviselők döntsenek az adósság- rendezés egyezségi javaslatairól. A képviselőknek június 30-án több pontban is sikerült megállapodniuk, így például a testület jóváhagyta, hogy a városi kórház hitelezőit az adósság 39 százaléka helyett 100 százalékon elégítsék ki. A különbözetet pedig az intézménynek négy év alatt kell kitermelnie, közölte Tétényi Éva az MTi-nek. A polgármester hozzáfűzte, az ülésen azonban nem tárgyalták a kórház reorganizációs tervét, amely alapul szolgálhatott volna a hiányzó összegek biztosításához és nem esett szó a városnak hitelező két nagy bank ajánlatáról sem, de elfogadták, hogy az egyik jelzáloggal eddig nem rendelkező pénzintézet is jegyeztethessen be jelzálogjogot. A polgármester az mti kérdésére nem tudta megmondani, hogy a város 25 milliárdos adósságállományából mekkora összeg konszolidálásáról született döntés, mert egyes tételek kikerültek a hitelező igények közül, mások összege emelkedett. Tétényi Éva mindezt kiegészítette azzal, hogy az ülésen a korábbiaktól eltérően a megoldások keresése volt jellemző és a közgyűlésen nem vett részt a testület tagja, Meggyes Tamás volt Meszes polgármester. Steindl Balázs, a Fidesz-frakció vezetője az mti megkeresésére közölte, hogy a zárt ülésre való tekintettel nem adhat részletes tájékoztatást, de azt elmondta, hogy a frakció tagjainak részvételével az adósságrendezést érintő több kérdésben is megegyezés született. Az adósságrendezés folyamatában még jó néhány további testületi döntés elfogadása szükséges, ezért július 14-én - lapzártánk után - ismét üléseztek a képviselők. LVP/MTI Hosszú idő után ülésezett o testület Részmegállapodás az adósságrendezésről IX ÉVFOLYAM / 24. SZÁM / 2011. JÚLIUS 16. > hidlap.net 5
