Hídlap, 2011 (9. évfolyam, 1–35. szám)
2011-07-18 / 22. szám
Az öregedés talaján kialakuló szembetegségek közül a száraz szem, a szürke hályog, a zöld hályog és a makula degeneráció a legismertebbek. A látásromlás folyamata hónapokig, még gyakrabban évekig is eltart. Legtöbbször mindkét szemet érintik, de gyakran eltérő mértékben. A száraz szem általában inkább kényelmetlenséget okoz, a látást nem fenyegeti. A szürke hályog operálható és a műtét elvégzésével a látás teljes egészében visszanyerhető. A szemfenék betegségei (zöld hályog, makula degeneráció) azért veszélyesebbek, mert itt az idegsejtek károsodnak. Mivel nem tudnak regenerálódni, károsodásuk általában maradandó és visszafordíthatatlan. A látó ideget és a retinát (ideghártya) nem lehet sem eltávolítani, sem helyettesíteni, ezért kiemelt jelentőségű a megelőzés. Rendszeres ellenőrzés mellett a betegségek időben felfedezhetők és a kezelés is eredményesebben végezhető. AZ IDŐSKORI SZEMBETEGSÉGEK Szürke hályog A szürke hályog a szemlencse maradandó elhomályosulása. Bármely életkorban előfordulhat, de gyakrabban 50 éves kor felett jelentkezik. Kialakulását örökletes hajlam mellett számos rizikófaktor befolyásolja: cukorbetegség, magas vérnyomás betegség, elhízás, dohányzás és alkoholfogyasztás, nagyfokú fényterhelés, ionizáló sugárzás, korábbi szemsérülés, gyulladás, szemműtét, hormonkezelés. A tünetek első megjelenése olyan, mintha homályos, piszkos ablakon néznénk keresztül. A korábban éles képet homályosnak, az élénk színeket fakónak látjuk. Szürkületben fokozottan romlik a látásélesség, esetleg egyre erősebb szemüvegre van szükség, kialakulhat kettős látás, vagy erős fény hatására káprázás is. Ezek a tünetek más, a szürke hályogtól eltérő szembetegségek tünetei is lehetnek, ezért szemészeti vizsgálat szükséges a betegség megállapításához, és a további teendők meghatározásához. A betegség gyógyítható, egyetlen kezelési módja a műtét. Műtét nélkül a szürke hályog lassan, fokozatosan a látás elvesztéséhez vezet. Napjainkban már nem szükséges éveket várni, amíg a „hályog beérik". Ha egyéb szembetegség nincs, az elszürkült szemlencse eltávolításának általában akkor jön el az ideje, amikor a beteg látásának minősége korlátozni kezdi mindennapi tevékenységének elvégzésében, illetve munkájának ellátásában. Makula degeneráció Az időskori makula degeneráció a retina centrális látásért felelős kis területének, a sárgafoltnak a károsodása. A jelenség hátterében részben az áll, hogy az életkor előrehaladtával folyamatosan csökken a szemben a lutein és a zeaxantin koncentrációja. A sárgafolt a legfinomabb, legélesebb, részletes központi látást teszi lehetővé. A makula degeneráció felnőtteknél a leggyakoribb végleges látáskárosodást okozó szembetegség. Becslések alapján legalább százezerre tehető a magyarországi betegek száma. Gyakorisága az életkorral fokozódik, általában 50 éves kor felett jelentkezik. Örökletes és környezeti tényezők egyaránt befolyásolják a betegség kialakulását és súlyosságának^, mértékét. Fokozott kockázatot jelent a dohányzás, amely a látásromlás kockázatát akár négyszeresre fokozhatja. Mivel a degeneráció (azaz elfajulás) megrongálja a retina éleslátásért felelős részét, a tárgyak apró részleteit rosszul látjuk, ugyanakkor a perifériás látást nem befolyásolja. Ha mindkét szem érintett, akkor a részletek tisztán látását igénylő cselekvések (pl. olvasás) nehézkessé válnak. Az öregkori makula degeneráció nem okoz teljes vakságot, tájékozódó képességét a beteg mindvégig megőrzi. Mivel az oldalra látás részben megmarad, az érintett általában továbbra is képes gondoskodni magáról. A száraz típusú degeneráció esetében a látásromlás folyamata lassú, általában éveket vesz igénybe. Első tünete lehet egy, a nézés irányában állandóan jelentkező homályos folt. Később a látott kép töredezetté, torzulttá válik, végül jelentős látáscsökkenés alakul ki. Ritkább esetben új erek jelenhetnek meg a sárgafolt területén, ilyenkor beszélünk a makula degeneráció nedves típusáról. A tünetek megegyeznek a száraz típuséval, de lefolyása sokkal gyorsabb, akár néhány nap alatt kialakulhat a súlyos látásromlás. Ma még nem ismert olyan módszer, amelynek segítségével biztosan meg lehet előzni az időskori makula degeneráció kialakulását. Mivel azonban nagyon elterjedt és súlyos károsodást okozó betegségről van szó, állandó, intenzív kutatások folynak a megelőzés és kezelés lehetőségeinek felderítésére. Az öregkori makula degeneráció hatékony kezelése érdekében a diagnózist a lehető leghamarabb fel kell állítani. Kezelés A rendszeres szemvizsgálat a kulcsa a retina változások és más tünetek korai észlelésének. Bármilyen eltérést is észlelünk látásunk minőségében, azonnal vizsgáltassuk meg szemünket. Az 50 év felettiek számára, akiknek a családjában többször előfordult szembetegség, különösen fontos a rendszeres szemvizsgálat. Antioxidánsok és nyomelemek (C vitamin, E vitamin, béta-karotin, cink és réz) kombinációjával a makula degeneráció okozta súlyos látásromlás kockázata bizonyítottan csökkenthető, de dohányosok számára béta-karotint is tartalmazó étrend-kiegészítés nem javasolt, mivel növeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát. A lutein és a zeaxantin védőszerepét is hangsúlyozzák, mert ezek az anyagok megszűrik a szembe kerülő káros kék fényt, másrészt képesek oxigén szabad gyökök megkötésére. Ezek az anyagok mindenki számára biztonságosak, a természetben is megtalálhatók (pl. paradicsom, paraj, sütőtök, sárgarépa, cékla, kukorica, sárgabarack, sárgadinnye). A feketeáfonya erős antioxidáns hatású antocianint, sok vasat, valamint vitaminokat (A, D és C) is tartalmaz, melyek szintén segítik a káros UV sugarak elleni védekezést, és a retina normál működését. Amennyiben étkezéssel nem tudunk megfelelő mennyiségű tápanyagot juttatni szervezetünkbe, a szembetegségek megelőzésére fejlesztett étrend-kiegészítők szedése javasolt. Dr. Erdélyi Béla, PhD Szemész szakorvos Richter Gedeon (x)
