Hídlap, 2011 (9. évfolyam, 1–35. szám)
2011-05-07 / 17. szám
KÖZÖSSÉG Szent Adalbert kitüntetettjei Ferenczi Rudolfné Molnár Éva az Esztergomot, Dorogot, Nyergesújfalut, Lábatlant és ezeket körülölelő harminc településből álló karitászrégió vezetője kapta a Szent Adal- bert-kitüntetés kisérmét múlt szombaton az esztergomi Bazilikában. Az elismerések alkalmából Paskai László bíboros szentmisét mutatott be. Szent Adalbert püspök és vértanú, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye védőszentje tiszteletére múlt szombaton mutatott be szentmisét Paskai László bíboros a Bazilikában, ahol az ünnepi liturgia keretében vehették át a Szent Adalbert-kitüntetéseket az idei díjazottak. A főegyházmegyei elismerést azok kaphatják meg, akik hozzájárultak a keresztény értékek gyarapításához. A díj nagyérmét idén Nemcsics Imre okleveles statikus kapta, aki az egyház javára végzett építészeti munkájáért részesült elismerésben. A szakember ugyanis meghatározó szerepet tölt be a műemlékileg védett egyházi épületek szerkezeteinek vizsgálatában és azok helyreállításában az egész ország területén. Nemcsics Imre mindemellett jelentős munkát végzett például a budapesti Szent István-bazilika teljes rekonstrukciójában. A Szent Adalbert-kitüntetés kisérmét a bajóti esperesi kerület papjai javaslatára Ferenczi Rudolfné Molnár Éva, a főegyházmegye vidéki karitászrégiójának vezetője vehette át. Ferenczi Rudolfné Molnár Éva több mint 15 éve tevékenykedik karitatív területen, egyebek mellett megszervezte és irányítja a Bajóti régiót, amely négy városból, - Esztergom, Dorog, Nyergesújfalu és Lábatlan - illetve az ezeket körülölelő harminc településből áll. A főegyházmegye vidéki karitászrégiójának vezetője munkatársai felkészítésére éveken át szervezett tanfolyamokat, közben maga is részt vett karitász munkákban, szervezett a régióban egyebek közt ruha és élelmiszer adománygyűjtést. Szent Adalbert-kiséremmel ismerte el Erdő Péter bíboros Czuppon Györgyné életútját is, aki nélkül nem érte volna el a budapesti Szent Margit Gimnázium mai keresztény elkötelezettségét, szakmai Az egyházmegyei kitüntetést Paskai László bíboros 2001. december 30- án alapította, a Szent Család ünnepén, az elismeréseket pedig idén már tizedik alkalommal ítélték oda. A Szent Adalbert-érem kitüntetést olyan világi személyiség kapja, aki hozzájárult a főegyházmegyéhez tartozó valamely egyházi szervezet feladatainak eredményes ellátásához, céljainak megvalósításához, il letve a keresztény értékek gyarapításához. A kitüntetések jelöltjeire bírálóbizottság tesz javaslatot, a hozzá érkező indítványok elbírálása után, a főpásztornak. Az elismeréseket pedig minden évben április 23- án, Szent Adalbert, a főegyházmegye védőszentje napjához kapcsolódóan adományozzák. tekintélyét és hírnevét. Rajta kívül a díj kisérem fokozatát kapta még közösen Endrédy István és felesége, Horváth Cecília, akik a magyar családmozgalom megteremtői. A környezetvédő mérnök ugyanis 1986-ban ismerkedett meg németországi útján a Schönstatt Családmozgalommal, melynek magyar változatát feleségével együtt 2006 óta szervezik meg évente. Emellett példás családi hitvalló életükkel érdemelték még ki plébániájuk híveinek nagyrabecsülését és így a főegyházmegye kitüntető elismerését. A Szent Adalbert-díj oklevél fokozatát Prettner Ernőné, Nágel Anna vehette át, aki nyugdíjba vonulását követően kapcsolódott be a süttői egyházközség életébe. Prettner Ernőné több mint húsz éve tagja a képviselő-testületnek és a karitász csoport munkájában is tevékenyen részt vesz, emellett rendszeresen takarítja a templomot, díszíti az oltárokat, a liturgikus ruhákat is ő varja, ráadásul a sek- restyési szolgálatot is végzi a harangozói feladatok mellett. LVP/MAGYAR KURÍR Szent Adalbert 957 körül született Pomerániában és 997. április 23-án hunyt el mártírként a mai Lengyelország északi részén hittérítő útján. Prága püspöke, Magyarország és Poroszország hittérítője, keresztény mártír. A cseh származású Vojtech tanulmányai során Magdeburgban kaphatta az érsektől az Adalbert nevet. 983-ban prágai püspök lett. 995 táján pedig Géza fejedelem udvarában időzött, ekkor gyakorolt nagy hatást az ifjú Vajkra. A hagyomány szerint ő keresztelte és bérmálta a későbbi Szent István királyt. 996-97 telén reménytelen kísérletet tett a poroszok megtérítésére, majd a litvánokhoz indult, de 997. április 23-án vértanúhalált halt Elbingnél. Holttestét Boleszlav fejedelem kiváltotta gyilkosaitól, hogy a lengyelországi Gnieznóban temettesse el. Később Adalbert lett Lengyelország első szentje. Relikviáit 1030-ban Prágába vitték, a csehek is nemzeti szentjükként tisztelik. 18 bídlap 2011. MÁJUS 7. / IX. ÉVFOLYAM / 17. SZÁM
