Hídlap, 2011 (9. évfolyam, 1–35. szám)
2011-03-26 / 11. szám
KULTÚRA / ESZTERGOM-EMBEREK Iker-pár Ha jártunkban-keltünkben szembe találkozunk egy anyukával, aki pici gyermekét tolja a babakocsiban, vagy vezeti kézenfogva, önkéntelenül elmosolyodunk. Hát még ha ketten vannak a babák és olyanok, mint két tojás. Szeidl Józsefet és Szeidl Györgyöt arról kérdeztük elsőként, miképpen is élték meg az iker létet gyermekkorukban, a 40-es, 50-es években. eredmények számítottak, sokkal inkább az, hogy adjon valamely tisztességes világképet, az életünk részévé tegye a munka szeretetét, egyáltalán tartást adjon a felnőtt léthez. És természetesen kitartást. Szükség is volt rá, mert hiába írtam meg a felvételi vizsgadolgozataimat maximális pontszámmal, rendre elutasítottak. Háromszor kellett felvételiznem, mire végre 1962-ben felvettek a miskolci egyetemre. De furcsa dolgokat produkál az élet. Az a rektor írta alá az elutasításomat, aki később kinézett magának és meghívott a saját tanszékére tanársegédnek.-Jóska?- Az egyetem elvégzése után hosszú évekig egy kutatóintézetben dolgoztam és mellette óraadó egyetemi tanársegéd voltam, majd az akkori Bánki Donát Műszaki Főiskolán tanítottam. Maga az intézet a Villamos Energetikai Kutató Intézet egy igen jó munkahely volt. Példaként említeném meg, hogy az első 8 bites mikroprocesszorok alkalmazásában élen jártunk. A fő feladatunk a hazai villamos energia elosztó hálózati rendszer számítógépes felügyeletének a fejlesztése volt. A 70-es években - nyugodtan mondhatom -, hogy világszínvonalon is komoly teljesítmény volt az, amit produkáltunk.- Eljutottunk oda, hogy számítógép. Mérnökként mind a ketten már akkor foglalkozni kezdtettek vele, amikor az még közel sem forgott úgy közkézen, mint napjainkban, sőt nyugodtan mondhatom, hogy unikum számba ment.- György: A mérnöki munka alapvetően megváltozott az elmúlt ötven esztendőben, a logarlécet egyszerűen felváltotta jelentkezett, hogy a testvéremet középiskolába csak a ferencesekhez vették fel, hiába volt jeles tanuló. Míg én Budapestre jelentkeztem a Kandó Kálmán Műszaki Technikumba, ahol valahogy el tudtam tusolni a származásomat, így jutottam be. Jellemző az iskola színvonalára, hogy felvételi vizsgát kellett tenni, a felvételi arány pedig tíz az egyhez volt, tehát száz jelentkezőből tízet vettek fel.- Ezután következett az egyetem, mindkettőtöknek műszaki irányba. Téged Gyuri, messze sodort azután az élet, egészen az egyetemi katedráig.- Ennek egyszerű oka volt. Amint már említettem itt érettségiztem Esztergomban a ferenceseknél és elmondhatom, hogy az iskola szellemiségének sokat köszönhetek. A barátoknál nem elsősorban a tanulmányi versenyeken elért- György: Azt gondolom, hogy az ikrek között egészen különleges kapcsolat fedezhető fel. Ez annyit jelent, hogy a mindennapi élet számtalan területén sokkal intenzívebben éltük meg a gyermekkor élményeit, mintha nem ikrek lettünk volna. Ez megmutatkozott például a tanulmányokban is. Ez akár „rémtörténetnek” tűnő események szintjén is előfordult, volt rá példa, hogy egymás helyett vizsgáztunk anélkül, hogy ezt bárki észrevette volna. Jóska úgy tudott átmenni a villamosmérnöki kar nappali tagozatára, hogy oroszból a különbözeti vizsgát én tettem le helyette. Tíz-egyné- hány év múltán egyszer összefutottam a vizsgáztató tanárral. Elmeséltem neki a történetet, ő csak mosolygott rajta.- Az érettségi vizsga után mindketten műszaki pályán tanultatok tovább. Ebben is szerepe volt az iker létnek, vagy egyszerűen adta magát a dolog?-József: Igazából adta magát. Túl sok lehetőségünk egyébként nem volt más irányba tájékozódni, hiszen mindkettőnk esetében óriási hátrányt jelentett a származás, a szüléink ugyanis kereskedő emberek voltak és ezt a „maszek” létet nem szívesen nézték akkoriban pártvonalon. Ez már korábban is IX. ÉVFOLYAM / 11. SZÁM / 2011. MÁRCIUS 26. > hidlap.net 2
