Hídlap, 2011 (9. évfolyam, 1–35. szám)
2011-03-19 / 10. szám
KÖZÖSSÉG majd délután részt vettek a párkányi megemlékezésen. A párkányi ünnepség az Ady Endre Alapiskolában elhelyezett Kossuth emléktáblánál kezdődött, majd a Szent György Lovagrend huszárainak és honvédéinek vezetésével a menet a sétálóutcán elhelyezett kopjafához vonult. A Csemadok helyi szervezete által szervezett március 14-ei városi megemlékezésen a Liszt Ferenc Művészeti Alapiskola diákjai és tanárai, valamint a Csemadok szivárvány kórusa adott ünnepi műsort a párkányi művelődési házban. Az est ünnepi szónoka Tőkéczki László, történész volt. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris demokrácia megszületésének alkalmából Magyarország köztársasági elnöke a miniszterelnök előterjesztésére idén tizennyolc művésznek adományozott Kossuth- díjat, tizenöt tudósnak pedig Széchenyi-díjat. Nemeskürty István irodalomtörténész Kossuth Nagydíjban, Oláh György kémikus Széchenyi Nagydíjban részesült, Kossuth-díjat kapott többek közt Földes László Hobo előadóművész, Berecz András mesemondó, népdalénekes, Kubik Anna Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, Rófusz Ferenc Oscar- és Balázs Béla-díjas animációs és rajzfilmrendező. A Kossuth- és Széchenyi-díjak mellett pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét, a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét a csillaggal, a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, a Magyar Köztársaság kiváló művésze, a Magyar Köztársaság érdemes művésze, valamint a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja címet is a március 15-ei ünnepség kapcsán adták át. Az országos megemlékezés katonai tiszteletadással kezdődött a Parlament előtti Kossuth Lajos téren kedden délelőtt. Az eseményen a közjogi méltóságok jelenlétében felvonták a Magyar Köztársaság lobogóját az 1848-49-es szabadságharc és forradalom 163. évfordulójának alkalmából. A zászlófelvonáson részt vett Schmitt Pál köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök. Az ünnepi eseményen jelen voltak még a kormány tagjai, több parlamenti párt képviselője és a diplomáciai testület tagjai. A zászlófelvonást mintegy kétezren kísérték figyelemmel idén már kordonok nélkül, az ünneplő tömeg pedig a történelmi zászlók előtt tekintette meg az állami lobogó felvonását és a katonai díszszázad menetét. Ezt követően pedig a Parlament előtti térről ünnepi menet indult katonazenekarral és a Nemzeti Lovas Díszegység kísértével a Magyar Nemzeti Múzeumhoz, ahol Orbán Viktor miniszterelnök mondott ünnepi beszédet. Megemlékezés a Nemzeti Múzeum lépcsőjén A megemlékezésen a kormányfő hangsúlyozta, hogy a március 15-ei eskü, a „rabok tovább nem leszünk”, olyan fogadalom, amellyel 1848 óta minden magyar tartozik minden magyarnak, majd hozzátette, hogy 163 év után is hűek vagyunk az eskühöz, ma is ehhez tartjuk magunkat. „Esküt tenni közösen és egymásnak azt jelenti, hogy bárhogy fordul is a világ, ki fogunk állni egymásért. A nemzet közös esküje azt jelenti, hogy minden magyar ki fog állni minden magyarért, minden magyar közösen, együtt ki fog állni Magyarországért” - fogalmazott Orbán Viktor. A miniszter- elnök azzal folytatta, hogy a 48-as magyarok halált megvető bátorsággal ezt meg is tették, ez a kiállás tette lehetővé, hogy elérjék céljukat. „Alapjaiban újították meg Magyarországot, amely soha többé nem süllyedt vissza a feudális viszonyok közé. Azóta is így történik mindig, így történt 1956-ban, 1990-ben és 2010-ben is: amikor a hatalom nem képes többé felelősen szólni, nem tud többé az igazság nyelvén beszélni, amikor hamis ideákat hirdet, és egyetlen igazi célja a hatalom megtartása, akkor a magyarok kiállnak országukért” - szögezte le a kormányfő. „Kiálltunk azért, hogy véget vessünk a reménytelenség éveinek, velük együtt véget érjen az átmenet húszéves korszaka. Kiálltunk azért, hogy Magyarországon végre a magyarok érdeke legyen az első, kiálltunk az országért, amikor rendben és méltó módon elbúcsúztunk a Nemzetközi Valutaalaptól, kiálltunk a magyar emberekért, amikor kivetettük a bankadót és a válságadót, kiálltunk Magyarországért, amikor az árvízzel kellett küzdeni, amikor a vörösiszap árasztott el bennünket, kiálltunk, amikor vissza kellett szerezni a nyugdíjrendszert a tőzsdecápák kezéből, és kiálltunk Magyarországért az Európai Unióban, amikor alantas és hazug támadások érték hazánkat, amelyeket itthonról szerveztek a magyarok lejáratására” - sorolta a miniszter- elnök. Orbán Viktor ünnepi beszédében kifejtette, hogy a kommunizmus európai betörése óta a magyarok minden európai 6 2011. MÁRCIUS 19. IX. ÉVFOLYAM / 10. SZÁM
