Hídlap, 2011 (9. évfolyam, 1–35. szám)
2011-03-12 / 9. szám
Várak, macskák, démonok Wehner Tibor művészettörténész az Artportal internetes lexikonjában egyebek között így vall Barcsai Tibor munkásságáról: „Tollrajzain és kisméretű, fatáblára festett olajképein leggyakrabban középkort idéző emberalakok, városrészletek, várak és várromok jelennek meg. Kompozícióit az archaizáló valóságidézés és szürreális látomásosság kettőssége jellemzi”. A március 4-én, a Babits Mihály iskola galériájában megnyílt kiállításán Barcsai Tibor szinte szóról-szóra teljesíti ezeket. S bár az alkotó rendszeres szereplője volt az elmúlt évek helyi képzőművészeti megmozdulásainak, akkor többnyire korábbi munkáival állt a publikum elé. A mostani kiállításon a legfrissebb „termést” láthatja a nagyérdemű, és aki szereti a fent említett szürreális látomásosságot, az bizony most sem kell, hogy hiányolja azt. Barcsai új képein továbbra is él a mondás: „egy macskának kilenc élete van”. Ezt toldjuk meg azzal, hogy az embernek csak egy, mely rövid idő alatt kell, hogy kiismerje a macskákat. Hogy Barcsai Tibor miért szereti a macskákat oly nagyon, azt bárki megtudhatja egy öblösebb nyár esti beszélgetés alkalmával is, de e sorok írójának már volt szerencséje részesülni egy kis Barcsai-féle „macskaológiából”, mely tan lényege, hogy ez a faj képviseli egyrészt legjobban a nemes tartást, az individualitást, a jó értelembe vett harciasságot és a szépséget, hiszen a macska is abba a körbe tartozik, mint a mindenki által királyi emlősnek tartott oroszlán, a macskafélékébe. A grafikákon , tehát majd mindig van egy macska, de a pusztának tűnő táj további kifejező és fontos részletét ékesíti a képeken egy-egy vár alakja is. Nem gondoljuk, hogy egy olyan alkotónak, aki élete olyan állomásaival háta mögött, mint Ungvár, Pécs és Esztergom ne lehetne ihletői forrása a vár, mint álomkép. Érdekesség a kompozíciókon, hogy míg korábban az alkotó hajlamos volt némileg hemzsegővé, burjánzóvá tenni rajzait, addig most minden leegyszerűsödött, a táj síkjában a háttérben magányosan de határozottan álldogáló várcsúcs mellé már csak egy macska, egy ember, vagy ezek keveréke, valamiféle démonszerű figura kerül. Az izgalmas látomások akár történetekké is alakíthatók, ezt már valóban a nézőre bízhatjuk, egy biztos, a háttér és a szereplők azonosak, a változatok sokszerűek és sorsszerűek. Barcsai Tibor grafikus kiállítása március végéig nézhető meg a Babits Mihály iskolában. IX. ÉVFOLYAM / 9. SZÁM / 2011. MÁRCIUS 12. KULTÚRA HISTÓRIA KVÍZ A Helyi históriában megjelent írásokkal kapcsolatban heti kérdésünk a következő: Mely évben számozták be az egész városra kiterjedően a házakat? A helyesen válaszolók közül kisorsolt nyertes az Esztergom Grill Terasz étterem és pizzéria által felajánlott 50 cm-es családi pizzát nyerhet. Ezúttal a szerencsés Csepecz Péter lett, nyereményét szerkesztőségünkben veheti át. Kérdésünket az előző heti lapszám helytörténeti cikkben lévőkre alapozzuk. Ennek megfelelően a kvízben az „Új várost építettek az esztergomiak” című cikkből kérdezzük ki most lelkes olvasóinkat. A választ március 16-ig kérjük elküldeni a szerkesztőség postacímére vagy a jatek@hidlap.net e-mail címre. A múlt heti kvíz helyes válasza: 1966 I KÖNYVRE BUSZ Nyerjen könyvet jó válaszokkal! Heti nyertesünk Szabó Gábor lett. Nyereménye egy, a Babits könyvi s bolt által felajánlott 1500 forint értékű könyvutalvány, melyet szerkesztőségünkben vehet át és az említett üzletben válthat be könyv, DVD és CD vásárlásakor. Ezúttal sport témájú filmekkel kapcsolatban teszteljük a rajongók tudását. 1. Ki rendezte a Puskás Hungary című filmet? 2. Melyik sportágról szól a Minden héten . háború című mozi? 3. Ki a férfi főszereplője a Micsoda csapat című baseball-os filmnek? A válaszokat március 16-ig kérjük elküldeni a jatek@hidlap.net e-mailre vagy a szerkesztőség postacímére. Múlt heti rébuszaink helyes megfejtései: 1. Angol 2. Mark Darcy 3. A király beszéde rencsések két héten helül vehetik át szerkesztőségünkben, ellenkező esetben az ajándékokat ismét kisorsoljuk!
