Hídlap, 2011 (9. évfolyam, 1–35. szám)
2011-03-12 / 9. szám
KÖZÖSSÉG megünnepelték a 12 pontot. Március 18-án pedig Pinke István főbíró elnöklete alatt a négy városrész, Esztergom szabad királyi város, Esztergom-Víziváros, Szenttamáshegy és Szentgyörgymező közösen ünnepelték a sajtószabadságot és úgy döntöttek, hogy megalakítják az önkéntesekből álló nemzetőrséget. A testületbe összesen 1278-an jelentkeztek, a szabad királyi város egymaga 840 főt állított ki. Egy nappal később az esztergomi polgárok az egész város nevében hódoló és támogató üdvözlőlevelet küldtek gróf Batthyány Lajosnak, Magyarország első szabadon választott miniszterelnökének. Ezt követően Esztergom megye kisgyű- lésén felolvasták a „Pozsony” gőzössel érkezett hirdetményeket, március 22-én pedig Esztergom választmánya a városrészek egyesítése és az egységes nemzeti őrsereg ügyével az alispánhoz fordult. Az Esztergom megyei közgyűlés március 28-án jelentette be, hogy István főherceg, mint királyi helytartó, az ország nádora rendeletben tudatta a néppel, hogy felelős minisztérium alakult Pest-Budán. Ugyanezen a napon Esztergom megye „a nemzeti szabadság örömnapjává” nyilvánította április másodikát. Közben a közgyűlés levelet küldött magához a császárhoz: „Felséges Császár és Magyar Apostoli Királyunk! Legkegyelmesebb Urunk! így most üdvözöljük Felségedet nemzeti jobb létünk hajnalán, hálás örömmel s lelkesedett hévvel, melyet nagy tényei minden haza fi keblében ébresztenek. Felséges Király! A jelenkor kívánatainak kegyelmes mélytánylása által új anyagot nyújtott Felséged azon hő bizalomra, mellyel magos személye iránt mindenkor viselteténk - megszilárdítá trónját, mert a nép szeretete a trón erőssége, elfojtá az osztályi kiváltságok eltörlésével az egyenetlenség csíráját, biztosíta bennünket - miként mellőzve oly tanácsosokat, kik a magyar nemzet iránti bizalmatlanságra vezérelni akarják, a felelős magyar minisztérium összeget, s így a pénz és hadügyi miniszterséget is, adott királyi szava szerint megerősítendő, és ekként meggyőződvék miszerint Felségedben minden időben feltaláljuk azon támaszt, melyhez ragaszkodva béke és egyetértésben élvezhetjük a szabadság boldogítását”. Március 28-án az új felelős kormánynak is küldött a megye egy levelet, melyben teljes bizodalmáról biztosítja. Ezzel együtt a megyében központi választmány alakult a törvények kihirdetésére, megmagyarázására és a rend fenntartására. Kossuth Esztergomban A forradalmi események egyik legismertebb részlete, Kossuth Lajos esztergomi toborzó útja. Az Országos Honvédelmi Bizottmány elnökeként Kossuth 1848. október 19-én érkezett Esztergomba azért, hogy a megye állítson ki 500 fegyverest a haza számára. A látogatás csúcspontja Kossuth Fürdő Szálló ablakából intézett beszéde volt, melyet a szakadó eső ellenére nagy tömeg hallgatott. Ez a jelenet egyes kutatók szerint egy, a helyszínen lévő Némedi Nagy János nevű református lelkészt úgy megihletett, hogy amikor elindult hazafelé Nagysallóra egy dalt szerzett Kossuth esztergomi tartózkodásának emlékére. Azóta hangzik fel időnként magyar ajkakon az „Esik eső karikára, Kossuth Lajos kalapjára” kezdetű nóta. A hagyomány szerint azonban, amikor Kossuth a Fürdő Szállóba ért, elkezdett esni az eső, az őt kísérő nép pedig énekelni kezdett és ekkor rögtönözte a Kossuth-nóta szövegét. HÍDLAP Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 163. évfordulója alkalmából tartandó ünnepi rendezvények Esztergomban Március 15. 10 óra - Volt Megyeháza Díszterme (Esztergom, Deák Ferenc u. 4.) Ünnepi képviselő-testületi ülés Ünnepi megemlékezés Menetzászlók átadása 10 óra 30 perc - Széchenyi tér - Városháza előtt Tiszteletadás a zászlóknál Fanfár Szavalat Emlékmenet indul a Szentgyörgy-mezői Honvédtemetőbe 11 óra 30 perc - ’48-as Honvédtemető Koszorúzási ünnepség Szavalat Ökumenikus áldás Koszorúzás Tábori mise A városi ünnepségek közreműködői: Hosier Nadine, a Dobó Katalin Gimnázium, Lugosi Rebeka, a Szent Imre Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola diákja, valamint a Sic Transit zenekar 6 hídlap ton. MÁRCIUS ÍZ. / IX. ÉVFOLYAM / 9. SZÁM
