Hídlap, 2011 (9. évfolyam, 1–35. szám)
2011-03-05 / 8. szám
KÖZÖSSÉG Sóját bőrünkön érezhetjük az arab világ forradalmait Lejárt a diktátorok kora Líbia eddigi vezetőjének, Kadhafinak a szakértők szerint már csak hetei lehetnek hátra, Tunézia és Egyiptom már elűzte korábbi teljhatalmú vezetőit, Jemen, Bahrein forrong, de hatalmukat féltik az egész világban az elnyomó rezsimek Kínától Vietnamon át Kubáig. Mindez korántsem lokális probléma, a gazdasági válságból még ki sem lábalt nyugati világot, benne Magyarországot is érzékenyen érinti. Mire számíthatunk a következő hetekben? Erre a kérdésre kerestük a választ többek között George Spöttle biztonságpolitikai szakértő segítségével. Még megjósolni sem igen lehet, hogy meddig tart, illetve kiket ér el a Tunéziából elindult, azóta egyre több arab országot elérő forradalmi hullám, aminek következtében sorra buknak el a több tíz éve saját országukat sakkban tartó diktátorok. Lapzártánkkor Jemenben, Ománban, Bahreinben, Iránban is tüntetések voltak, a legkiélezettebb a helyzet azonban Kadhafi Líbiájában volt. A hét közepén az országát negyven éve irányító vezető és a még őt támogató katonák már csak a fővárost és környékét tartják ellenőrzés alatt, a 2 millió négyzetkilométernyi ország jelentős részén a tüntetők vették át a hatalmat. Európa büntető intézkedéseket vezetett be a Kadhaft-rezsimmel szemben: egyfelől fegyverszállítási tilalmat rendelt el, másfelől uniós vízumtilalmat és vagyonbefagyasztást mondanak ki Moammer Kadhafira, családtagjaira, Lázadó arab országok és vezetőik Tunézia: Zine el Abidine Ben * Ali elnököt 23 év után űzték w9B| el, családjával Szaúd-Ará- Éh£1 biába menekült. Ideiglenes utódja: Fuad Mebazaa ■ Egyiptom: Hoszni Mubarak ■ elnök 29 év után volt kény- Lyö . télén távozni a hatalomból, jelenleg a Vörös-tenger partján található Sarm es-Sejkben lévő rezidenciában gyakorlatilag házi őrizetben él. Líbia: Mohammer Kadhafi 41 éve vezeti Líbiát, lapzár- tónkkor katonái egy külön- MUH leges egységével Tripoliban tartózkodott, feltételezések szerint bukása esetén Robert Mugabe zimbabwei diktátor fogadhatja be, de jó viszonyt ápol a világ számos diktátorával, köztük Hugo Chavez venezuelai elnökkel és Alexandr Lukasenko fehérorosz államfővel is. j Jemen: Ali Abdulláh Szaleh 1979-től Észak-Jemen, majd 1990-től, az egyesülést kö- I vetően Jemen teljhatalmú ura. Megpróbál kiegyezni az ellenzékkel, bejelentette, nem indul a következő választásokon, addig pedig kész az ellenzékkel közös egységkormányt alakítani. Omán: Kábúsz bin Szaid ' szultán 40 éve áll az ország élén. A tüntetőkkel meg- próbált kiegyezni, kormánya több tagját leváltotta, ám a zavargások továbbfolytatódnak. Bahrein: a gazdag sziget- ! országot 2002-től irányító Hamad bin Isa AI Khalifa birodalma is forrong, a tüntetők egyik emblematikus alakja a nemrég száműzetésből hazatérő Hasszán Mushaima iszlamista vezető. valamint munkatársainak egy bizonyos körére. A uniós szankciókat az eu külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Catherine Ashton jelentette be azt követően, hogy Párizs és Berlin is önálló lépéseket tett a líbiai vezetés elmozdítása érdekében. Ezzel az unió csatlakozott az ensz Biztonsági Tanácsa által hozott szankciókhoz: a testület fegyverembargót rendelt el az észak-afrikai ország ellen, valamint büntető intézkedéseket vezetett be Moammer el-Kadhaft líbiai elnökkel, valamint a közvetlen környezetébe tartozó személyekkel szemben. „Kadhafi napjai meg vannak számlálva” - állítja George Spöttle, biztonságpolitikai elemző, aki szerint ez újabb lökést adhat a térségben elindult demokratizálási folyamatoknak. „Futótűzként terjed a demokratizálódási folyamat az arab világban, Kínában, Vietnamban is voltak kisebb tüntetések, de akár Kuábaban, Észak-Koreában és a világ bármelyik diktatúrájában előfordulhat hasonló mozgalom” - mondta lapunknak a szakember, hozzátéve; „akik eddig sakkban tartották országukat, most jogosan tartanak attól, hogy komolyabb megmozdulások lesznek. Ráadásul most már nem tehetik meg, hogy büntetlenül fegyverekkel elnyomják a tüntetéseket, lemészárolják az embereket, hiszen az ENSZ-nek, NATO-nak komoly gazdasági és katonai eszközei vannak arra, hogy jobb belátásra bírják az önkényurakat. A diktátorok kora elmúlt”. Teret kophat a radikalizmus? Hogy a diktátorok után pontosan milyen hatalmi berendezkedés alakul ki, azt szintén nehéz megjósolni, ám a 2011. MÁRCIUS 5. IX. ÉVFOLYAM / 8 SZÁM
