Hídlap, 2011 (9. évfolyam, 1–35. szám)
2011-01-15 / 1. szám
KULTÚRA / HELYI HISTÓRIA Esztergom felfedezése, avagy a hely története Esztergom irodalmának históriája Mintegy két évvel ezelőtt adta ki a Laskai Osvát Antikvárium Kőrösy László Esztergom - Történeti emlékkönyv című munkáját. A 19. század végén alkotó magyar írónak egy olyan összefoglaló kötete ez, mely nemcsak a már több szerzőtől is ismert jellegzetességeket, de a kevéssé tárgyalt esztergomi témákat is feltérképezi. Ilyen a most szemelvényezett „Esztergom irodalma” fejezet is, melyben a török időktől a huszadik századig mutatja be a városhoz köthető írói, mi több újságírói nagyságokat. Az első magyar város írói, költői Sok mindenre lehet büszke Esztergom, ezekközött bizonyára elsők a történelemben elfoglalt szerepe, az egyháztörténeti vonatkozása vagy a kulturális és művészeti élete. így egyebek közt az irodalomtörténete is, mely a bevezetőben említett Kőrösy kötetben is külön fejeztet kapott. Ennek egyik kiindulópontja a mohácsi vészt követő időszak, és annak is egyik legfontosabb alakja Vitéz János, aki nemcsak írói munkásságával, de akadémia- és könyvtáralapító ténykedésével is beírta magát a históriába. Kőrösy László Esztergom - Történeti emlékkönyv című munkájában kronológiai sorrendben megy előre, és említi a többé-kevésbé ismert alkotókat, így például Nagy Mátét, aki a 16. század történetírója volt, és őt „emlékírónak” nevezi, de vitéz közhajdúként is érdemeket szerzett. Az író legfontosabb munkája a mohácsi vész leírása, mely csatának részese is volt. Szelepcsényi György esztergomi V. évfolyam. érsek egy irodalomtörténeti jelentőségű énekgyűjteményről híres, melyet a 17. században Nagyszombatban adtak ki. Farkas András, aki Szelepcsényi kortársa volt és evangélikus vallású költőként jegyzeték fel. Legismertebb költeményeit tartalmazó könyvét Krakkóban nyomtatták ki, ez számított a legrégebbi magyar éneknek, melyhez hangje- gyeket is illesztettek. Balás Theophil 1795-ben született Párkányban, és bár Pannonhalmán volt a benedek- rendűeknél, néhány évig Esztergomban a gimnáziumot igazgatta. Mint esztergomi irodalomtanár jeles költeményei által hívta fel magára a figyelmet. Barinyai Ferenc, az egyike volt az elsőknek, aki tudományos alapossággal jegyezte le Esztergom történetét, illetve írt latinul monográfiát a városról. Dankó József, akit 1864-ben a király által az esztergomi káptalan tiszteletbeli kanonokká nevezett ki, majd később pápai kamarássá lett, számos hittudományi könyv megírásában vett részt másokkal együtt. Országos és európai hírű tekintély volt, számtalan kötet szerzője, egyházi lapok szerkesztőírója. Ferenczy Jákó harminc évig vezette az esztergomi főgimriáziumot, ugyancsak jeles író volt. A19. század második felében adták ki írásait könyv alakban, de az Esztergom című újságban is bejegyzett publicista volt. Győrffy Iván az 1848-as forradalom idején Kolozsvárott ragadott fegyvert a magyar szabadságért, Esztergomhoz csak később, a kiegyezés évében kötődött, amikor Simor hercegprímás meghívására ide érkezett, hogy a vízivárosi tanodák vezetője legyen. A városban is folytatta, amit már Erdélyben huszonévesen tett, folyóiratokban publikált rendszeresen. Szerteágazó tehetségének köszönhetően értekezéseket, tárcákat, novellákat, humoreszkeket, verseket is írt. Fontos megemlíteni Majer Istvánt is, aki 1885-ben érte meg irodalmi működése fél évszázados évfordulóját. Ő volt az, aki számos fontos tevékenysége mellett nemcsak írt, de nagyszombati barátaival megalapította a Magyar Nyelvgyakorló Egyesületet. Esztergomban Kopácsy hercegprímás idején a Mesterképző iskola tanárává léptették elő. Esztergom. liMMh nuausztns 15. Rendkívüli szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Br. PBOHÍSZKL OITOK.lK. 1*1 Kilencszázéves egyház és állam. 1000 1000 fnlefcttK-11 annTir. hídlap 2011. JANUÁR 15. / IX. ÉVFOLYAM / 1. SZÁM