Hídlap, 2011 (9. évfolyam, 1–35. szám)
2011-02-19 / 6. szám
KÖZÖSSÉG „Akinek nincs humorérzéke, az mindenre képes”. (Peterdi Pál) Listák terítéken A héten két, a lista-ügyet boncolgató írással jelentkezik kamuhíradónk, amelynek célja nem több, és nem is kevesebb, mint a szórakoztatás. A „lista” egy kódolt üzenet, avagy ml a szösz az a a Thermofloc? Több változat is készült arra vonatkozóan, hogy végül is milyen lista ez. Az eltelt időben számos cikk jelent meg „a listával” kapcsolatban. Véleményünk szerint ezek mindegyike tévedett, a közzétett irat ugyanis egy kódolt üzenet. Mindenki a személynevekre koncentrált, de számunkra meglehetősen hamar egyértelművé vált, hogy a papiros alján lévő egyetlen szó jelenti az írás kulcsát. Ez pedig a „Thermofloc” szó. Oknyomozói teamünk ebben az irányban kereste - és úgy véljük - találta meg a megoldást. Az internetes keresőoldalra beírtuk a Thermofloc szót, amelyre közel 20 ezer találat érkezett. Ezek között az egyiken ott is volt az említett kód, melyet egy építőipari hőszigetelő-rendszer leírásában rejtettek el. Itt olvashatjuk, hogy a Thermofloc többek között „nedvességszabályozó”, „kiemelkedő hanggátlás”, „hézag- és hulladékmentes”, „süllyedésbiztos”, „nehezen égethető”, „környezetbarát” rendszer. Feltételezésünk szerint a „nedvességszabályozó” egy újkori szesztilalom, csak Esztergomra vonatkozó új szisztémáját jelzi, ezzel tartanák sakkba helyi politikusaink az alkoholt kedvelő szavazópolgárok errefelé is igen nagy táborát. A „kiemelkedő hanggátlás” egyértelműen a két tábor, a meggyesista és tétényista tömbök közötti lehallgatási, diktafonozá- si, poloskázási szokásokat helyezi majd új megvilágításba. A „hézag- és hulladék- mentes” jelző határozott utalás a politikai harc dinamikájára, melynek során egyik tábor sem óhajt átjárásokat egymás között, illetve a „hulladékmentes” utal arra, hogy a csörték folyamán „nem ejtenek sebesülteket”. Mind a Meggyes Tamás, mind pedig a Tétényi Éva vezette tábor hiszi a maga igazát, a „süllyedésbiztos” kifejezés pedig arra szolgál, hogy egyértelművé váljon: a felek által ígért politikai megoldások megállítják Esztergom gazdasági mutatóinak zuhanását. A „nehezen éghető” a 2008-as gyújtogatások után pedig teljesen egyértelmű arra nézvést, milyen anyagokat kell ezek után a politikusok házaiba beépíteni. A „környezetbarát” szóval mind a két oldal az LMP-vel való titkos paktumokat kódolta a szövegben, úgy tűnik a két pólusú törvényhozásnak mégiscsak szüksége van erre a magyar zöldpártra, főleg itt Esztergomban, ahol számos politológus szerint semmilyen politikai megnyilvánulás sem az, ami elsőnek látszik. Újabb lista, avagy mit rejt a s(z)éf? Újabb listák kerültek elő egy szupertitkos önkormányzati széfből, amit ezúttal e rovat hasábjain szeretnék megfejteni. A listán - látszólag rendszertelenül - nem csak személyek nevei, de súlyos jelzők is szerepelnek a malactól kezdve az őrültig, de felbukkan a ledarálni és kicsontozni utasítás is. íme a lista: malackaraj, méz, paradicsomsűrítmény, Horváth-féle fűszerek, gyömbér, újhagyma, egy közepes Cserép(tál), mungóbab, bors, fokhagyma, fehérborecet, chili, egy csomag Rafael-ó, cukor, savanyú káposzta, sonkahagyma, tejszín, só, egy Csomor-újhagyma, Erős- pista, egy Nagy-adag csibealapié, 30 deka darált be’jó dió, vajfvan a fején), liszt. A fentiek első körben akár egy furcsa receptnek is tűnhetnek, ám ennél sokkal többről van szó, akárki meglátja. Ha figyelmesen újra elolvassuk a szupertitkos irományt, akkor azonnal észrevesszük, hogy annak készítői súlyos információkat bújtattak el ebben. Nézzék csak: Erős- pista, egy közepes Cserép, Horváth-féle fűszerek, egy csomag Rafael-ó, és pláne mungóbab. Mun-gó-babü Látják már? Bizony, bizony, a lista gonosz készítői nem egy, hanem rögtön három receptet is elrejtettek a sorok között, amit azonban a magunkfajta, titkos dokumentumok feltárásában komoly rutinra szert tett írástudók gyorsan lelepleznek. Hja kérem, tudni kell olvasni a sorok között. Menjünk tovább: tudjuk tehát, hogy nem egy, hanem három recept rejlik a listában,éspedig a káposztakrémleves bacon chipsszel és sonkahabbal, a pácolt bőrös malackaraj újhagymás mungóbabsalátával és a mágnás diós palacsinta. Látszik, hogy komoly munkát fektettek az illetők abba, hogy nehogy ezek a príma receptek kiderüljenek, nem véletlen, hogy olyan időzáras széfbe rejtették, amely csak négyhavonta nyílik meg az avatottak előtt. Na most, ha tovább megyünk érdekes lehet, hogy egyes hozzávalók nevét részben nagybetűvel írták, illetve szándékosan torzították azokat. Nem szabad azonban bedőlni ennek az átlátszó trükknek, hiszen éppen az volt az alkotók szándéka, hogy ezzel eltereljék a figyelmet a kisbetűs(l) részekről. Só. Liszt. Fehér. Vékony. Ugye-ugye, mindmind jól ismert családnevek, azok, akike lista lényegét adják, hiszen gyaníthatóan ők azok, akik hivatalosak voltak az elkészített háromfogásos menüre, hogy ismételten szakzsargonnal éljek: a közös tálból csemegézésre, az együttes libalegeltetésre, vagy az utolsó vacsorára. Ők tehát-e lista második (!) legfontosabb szereplői. A másodikak, mert az igazán fontosak valójában azok, akik nem is szerepelnek a listán, hiszen ki hinné el, hogy mondjuk egy bacon chipsszes-sonkahabos káposztakrémleves elkészíthető korian- der és borsikafű nélkül, de mondjuk a mágnás diós palacsinta is fura lenne rum és mazsola nélkül. Innentől kezdve viszont kitágul az univerzum a lehetőségek végtelenje előtt, avagy variációk egymást soha nem keresztező beláthatatlan sora elevenedik meg az avatottak számára azon tekintetben, hogy kik és miért nem szerepelnek e listán. Mert ők a lényeg, az igazi titok, a többi csak a már jól ismert kellék egy jó ki szaftos, esztergomi ebédhez. 8 * nti 2011. FEBRUÁR 19. / IX. ÉVFOLYAM / 6. SZÁM
