Hídlap, 2011 (9. évfolyam, 1–35. szám)

2011-02-05 / 4. szám

2

8

1

7

9

6

1

2

3

4

6

9

5

4

2

9

6

5

2

4

9

2

1

5

6

8

9

7

4

1

8

9

8

2

3

5

Legutóbbi feladványunk me

gfejtése:

3

1

7

9

4

8

2

5

6

8

6

5

2

1

3

9

4

7

2

9

4

7

6

5

8

3

1

9

4

8

1

7

6

3

2

5

5

7

6

3

2

4

1

8

9

1

3

2

8

5

9

7

6

4

6

8

3

4

9

1

5

7

2

7

5

1

6

8

2

4

9

3

4

2

9

5

3

7

6

1

8

Orvosok a történelemben

Azt már megszokhattuk Esztergomban Szállási Árpád író, orvostól, hogy könyvei az orvostudomány történetének fontos, bár korábban nem nagyon részletezett alakjainak, folyamatainak, eseményeinek témáiról szólnak, így már annyira nem meglepő, hogy az akkurátus szerző ezúttal „Magyar írók orvosairól és a magyar orvosírókról” címmel adott közre közel négyszáz oldalas kötetet.

A Magyar Tudománytörténeti Intézet gondozásában és kiadásában jelent meg nemrég Szállási Árpád új könyve. Aki már régebbről is ismeri a szerző munkásságát, az tudja, hogy nála az orvoslás és az írás az „szinte egy”, legalábbis a könyveiben. Nagyobb jelentőségű munkáit a 8o-as évek végétől adta ki, ezek között érdemes megemlíteni a „ Szegényháztól a kórházig - Esztergom egészségügyének története”, a „Százéves a Magyar Nőorvos Társaság”, az „Orvostörténeti mozaikok”, a „Semmelweis Ignác emlékezete”, a „Feichtinger Sándor doktor önéletírása” és a „100 éves a Magyar Sebész Társaság” című könyveket, de természetesen egy kiadványa sem felejthető. A most újrakiadott kötet eredetileg 1998-ban látta meg először a napvilágot.

A „Magyar írók orvosairól és a magyar orvosírókról” című könyvben a gazdag magyar történelemtárral párhuzamosan haladunk a históriában, vagyis a magyar orvostudomány történetében, mely-mint Szállási könyvéből jócskán kiderül - több ponton is kapcsolódott a történelemmel és az irodalomtörténettel. Már az első fejezet is ezt bizonyítja, ez pedig nem más, mint Janus Pannonius, illetve betegségeinek története. A folytatásban is ehhez hasonló nagyságokkal, illetve nagy

betegségeikkel találkozhatunk, a különböző fejezetekben megtaláljuk Bethlen Miklós, Széchenyi Ferenc, Petőfi Sándor, Széchenyi István, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila, Karinthy Frigyes nevét. Az talán nem meglepő, hogy a fenti sorban lévők bármelyikének betegsége, sebesülése (például Petődnél) fontos lehet, hiszen tanulmányainkból tudjuk, hogy számos betegség, sérülés határozta meg az adott irodalmi, történelmi személyiség sorsának, így a körülötte lévő kisebb, nagyobb közösségek, netán egy egész ország sorsát. Jó példa erre a legnagyobb magyarként aposztrofált Széchenyi István vagy a hős Petőh Sándor is. A Nyugat című irodalmi, közéleti folyóirat legnagyobbjainak már-már legendás betegeiről, Ady, Kosztolányi, Babits szenvedéseiről már ne is beszéljünk. A második nagyobb fejezetben azok a személyiségek kerülnek górcső alá Szállási doktor könyvében, akik két úton hagytak nyomot maguk után, mivel orvosírók voltak. Maga a kötet szerzője is ezek közé tartozik, így külön pikantériát kap ez a rész azáltal, hogy az író beavatja az olvasókat e kettős hivatással bíró emberek életébe.

ilfiTT

2011. FEBRUÁR 5. / IX. ÉVFOLYAM / *4. SZÁM