Hídlap, 2011 (9. évfolyam, 1–35. szám)
2011-02-05 / 4. szám
KÖZÖSSÉG HÍDLAP > hidlap.net A változások érintik a testnevelés órákat is, a realitások figyelembe vételével ezek száma módosul, aminek következtében néhány állás megszűnik. Az iskola eddig két roma foglalkoztatottat alkalmazott, őket anyagi okok miatt el kell küldeni, bár mint az igazgatótól megtudtuk, egyikük már családi okokra hivatkozva felmondott. Az eddig felsorolt megtakarításokkal, átszervezésekkel el lehet érni, hogy elkerüljék a Szent Imre iskolában az osztályösszevonásokat, illetve, hogy szakkörök, emelt szintű érettségire való felkészítő tanfolyam ne szűnjön meg. Az igazgató hangsúlyozta, minden igyekezetével azon lesz az intézmény vezetése, hogy a diákok, a tanulók és szüleik a válságköltségvetés okozta helyzetből semmit ne vegyenek észre. Mint Kurnász László igazgatótól a Hídlap megtudta, a személyzeti kérdésekben, a munkahelyek megszűnésében, elbocsátásokban az önkormányzat kikéri az intézmény vezetőinek javaslatait, majd a döntést a város képviselő-testületé hozza, melyet az intézményvezetőknek végre kell hajtaniuk. Dobó Katalin Gimnázium: törekednek a takarékosságra Smiger András, a Dobó Katalin Gimnázium igazgatója arról tájékoztatta a Hídlapot, hogy az iskola költségvetését a 2010-es költségvetéshez képest jelentősen, mintegy negyven millió forinttal, 220 millióról 180 millióra csökkentették le. Az intézményvezető hozzátette, hogy a csökkentés valójában ennél nagyobb, mivel a tavalyi, eredeti előirányzathoz képest történt a csökkentés, és bizonyos technikai okokból kifolyólag abban nem volt minden költség benne. A másik jelentős probléma az, hogy ilyen mértékű, több is, mint egyötödnyi megvonást az intézmény nem tud a jogszabályokban előírtakhoz igazodva, a működőképesség figyelembe vételével kigazdálkodni. Az igazgató ugyanakkor kiemelte, hogy az általa vezetett oktatási intézmény törekszik a takarékosságra. Az igazgató aláhúzta: a költségek csökkentése egy bizonyos határ fölött már nem megvalósítható, mivel az osztályok, a tanulók száma adott, számukra a közoktatási törvényben meghatározott órákat meg kell tartani és az intézményt technikailag is működtetni kell. A személyi kiadások csökkentésének céljából egyrészt -amennyiben a fenntartó ezt lehetővé teszi - lecsökkentik a heti testnevelési órák számát a törvényi minimumra, ami öt pedagógus álláshely megszüntetését teszi lehetővé. Másrészt szűkítik a csoportbontások (idegeny nyelvek, informatika, fakultációk, testnevelés) lehetőségét, növelik a csoportlétszámokat, amivel további 4,5 státusz szüntethető meg. Ezek az intézkedések sajnos bizonyos hatékonyságcsökkenéssel is járnak, amit meg kell próbálni valamilyen módon ellensúlyozni. A vázolt költségcsökkentések realizálásával azonban még mindig nem éri el az intézmény a döntéshozók által megadott keretet. Ráadásul a létszámcsökkentéssel még amúgy sem oldódik meg a helyzet, mivel a közalkalmazottaktól történő megválásnak számos és jelentős költsége van. Mint Smiger András rámutatott például, hogy egy elbocsátott dolgozónak ki kell fizetni a felmentési időre járó bérét, a végkielégítését, illetve bizonyos esetekben még egyéb jelentős költségekkel is jár a dolgozók felmentése. Egy éppen aktuális példa számokkal: egy nyugdíjba vonuló pedagógus felmentésével az intézmény nagyjából 1,5 millió forintot „spórol” meg, miközben a felmentés egyéb költségei meghaladják a 4 millió forintot. A dologi kiadások csökkentéséről úgy vélekedett a gimnáziumigazgató, hogy bizonyos részükön még lehet szűkíteni, ilyen a napi használatú anyagokon való spórolás, bár ez jelentéktelen mértékű megtakarítást jelent. Amin nem igazán lehet spórolni az igazgató szerint, az a rezsi. A fűtés például egy ilyen relatíve nagy épület esetében fontos, mivel gyerekekről van szó, itt maradéktalanul kell biztosítani a megfelelő hőmérsékletet. A fűtésrendszer pedig az épületben lévő elavult nyílászáró rendszer és a hőszigetelés hiánya miatt eleve pazarló. Smiger András kitért az iskola technikai személyzetének helyzetére is. Mint említette, amikor 2007-ben a város átvette a megyétől az intézményt, akkor öt fővel csökkentették ennek a csoportnak a létszámát, majd 2009-ben további egy fővel, így jelenleg a technikai személyzet éppen csak, hogy elég a feladatok rendes, elégséges ellátáshoz. IX. ÉVFOLYAM / 4. SZÁM / 2011. FEBRUÁR 5. 1
