Hídlap, 2011 (9. évfolyam, 1–35. szám)
2011-09-10 / 28. szám
ELY I H KULTÚRA I A Esztergom felfedezése avagy a hely története Helytörténeti rovatunkban újra a királyváros körüli területre kalandozunk, mégpedig egy olyan helyre, melynek egyik gyakran látogatott helyén található az úgynevezett Hideglelős Kereszt. A turistacélpontnak, megállónak sokszor használt kiszögellés szakrális hely, ezt tán sokan nem is tudják, akik arra járnak túrazsákjaikkal, bakancsaikkal. Mostani cikkünket Soós Sándor „Útmenti szakrális emlékek” című kötetében található írás alapján készítettük el. A bevezetőben említett könyvben a szerző így mesél a szent helyekről: „Érthető, hogy az épített kultuszhelyeknél régebbiek a természeti környezet szentnek tartott részei: a fák és egyéb növények, a források és vizek, a sziklák, barlangok. Ezek a kultuszelemek megtalálhatók a kereszténység szent helyein is...” Ilyen szentnek számít az Esztergomtól nem messze lévő Hideg-forrás, illetve a közelében egykor felállított Hideglelős Kereszt. Az Esztergom és Pilismarót között található, a Hosszú-hegy tetején lévő Hideglelős Keresztnek (más néven Lázkereszt vagy járványkereszt, lázárkereszt) Szent Kereszt feltalálása napján saját búcsúja volt, amit az 1920-as évekből ismerjünk. Ekkor precesszióval keresték fel, a Duna feletti magas, meredek sziklán Nagy Mihály esztergom-szentgyörgymezei gazda 1784-ben, hálából állíttatta a fakeresztet, amiért családját elkerülte a járvány. Ugyanez a Nagy Mihály állította a szentgyörgymezei Hunyadi utca kőkeresztjét egy évvel korábban. A keresztet az időjárás tönkretette, ezért Simor János érsek 1871-ben Bécsből rendelt vaskeresztet a helyére és személyesen maga szentelte fel 1871. május 3-án. A hívek térden állva háromszor szokták megkerülni, ami a meredek szakadék miatt életveszélyes volt. 1906-ban, amikor a bányászat miatt omlásveszély is keletkezett, a szikla pereméről beljebb állították fel. Az elnevezés egyes leírások szerint mégsem a Nagy Mihály korában volt járványra utal, hanem arra, hogy amikor a hegycsúcson lévő kereszthez a zarándoklati menet felért, a fenti nagy szélben a megizzadt zarándokok hideglelést kaptak. A Hideglelős Kereszt ma többnyire turista útvonalak fontos állomása, a sziklacsúcs, melyen a kereszt áll, csodálatos dunai panoráma nyílik két irányba is, egyfelől nyugati irányba a Törpe-szigetre és a Helemba-szigetre, másfelől keleti irányba az alacsony dunai vízállás esetén látható homokszigetek, illetve Szob felé. Steinwender Sándor keresztről készült nagy felbontású fotóján jól kivehető a feszület tetején lévő felirat: „Hideglelős kereszt - Az első fakeresztet az esztergom- szentgyörgyvölgyiek állították 1784-ben. A mai keresztet 1871-ben készítették. Helyreállította és a munkálatokat végezte a Téry Ödön Turista Baráti Társaság. Felszentelve: 2005. október 22.” /Q/fflolndv (S^U/via /coxmeU/ua WMÁ.* ÍZe/.v 06/70 2000-440 H 06/30 3875-069 Arckezelés «»tó Luxus kezelések Hidrodermabráziós kéz IX ÉVFOLYAM / 28 SZÁM / 2011. SZEPTEMBER 10. > hidlap.net 19 A Hideglelős Kereszt históriája
