Hídlap, 2011 (9. évfolyam, 1–35. szám)
2011-09-10 / 28. szám
KÖZÖSSÉG Helyreigazítás! kérelem „Tisztelt Főszerkesztő Úr! A Hídlap 2011. augusztus 27. IX. évfolyam /27. számának 4-5-ik oldalán megjelent, „Hol van a pénz? - a régóta várt válasz” című írásukban olyan hamis tényekét állítanak, amelyek alkalmasak a közvélemény megtévesztésére. Kérem, hogy következő lapszámukban, illetve a www.hidlap.hu főoldalán megjelenő, azonos tartalmú írás mellett a tényekre alapuló helyreigazításomat közölni szíveskedjenek, ellenkező esetben az ügyet jogi útra terelem. Hamis tények 1. „Többször írtuk magunk is a Híd- lapban, hogy Esztergom a top 10-es eladósodott magyar városok között sem szerepel.” Ezzel szemben a valóság az, hogy Esztergom abszolút értékben a 8. legeladó- sodottabb város Magyarországomhttp:// hetiválasz.hu/uzlet/top-ioo-40498. 2. „(...) Esztergomban ez a 24 milliárd forintnyi összeg, illetve ennél több is, beruházásokra fordítódott, és ezek tények.(...)” Ezzel szemben a valóság, hogy a 24 milliárd forint nem teljes mértékben fordítódott beruházásokra, abból folyó kiadásokat, bérleti szerződéseket, személyi kiadásokat, peres ügyeket is fedezett az előző Önkormányzat. 3. „(...) amikor elindította Tétényi Éva a csődeljárást, Esztergomnak volt annyi pénze a számláján, hogy kifizesse az aktuális részleteket.(...)” Ezzel szemben a valóság az, hogy az adósságrendezési eljárás elindításakor Esztergom város Önkormányzatának 1,4 milliárd forint lejárt, részben több mint egy éve ki nem fizetett tartozása volt, a Meggyes Tamás által emlegetett összeg pedig ún. „ címkézett forrás”, melyet jogszerűen csak beruházásra lehetett volna fordítani. 4. „(...) Esztergom mindig, minden hónapban ki tudta fizetni az adott havit, természetesen nem tudta volna egyben visszafizetni az egész tartozást, de az adott havi törlesztő részletet igen.(...)” Ezzel szemben a valóság, hogy 2010. hídlap novemberében már volt olyan ki nem fizetett tartozása a városnak, melyre a hitelező több mint egy éve várt. 5. „ (...) Esztergom ugyanúgy gazdálkodott, mint bármilyen város Magyarországon vagy a világban, talán azzal a kivétellel, hogy míg mások a napi kifizetésekre, működésre fordították, mi fejlesztésekre, beruházásokra.(...)” Ezzel szemben a valóság, hogy 2010. folyamán az önkormányzat kifejezetten működési célú, többek között a bérek kifizetésére szolgáló hiteleket is felvette. A 2010. októberében indult Állami Számvevőszéki vizsgálat jelentéséből egyértelműen kiderül, hogy 2010-ben 6 milliárd forint külső forrást kellet az Önkormányzatnak igénybe vennie a költségvetés egyensúlyban tartásához, Tisztelt Polgármester asszony, tisztelt Olvasók! A korábbi cikkünkkel kapcsolatos polgármesteri kiegészítésekkel kapcsolatban a következőkkel szeretnénk alátámasztani a megjelenteket: 1. A valóság az, hogy a hazai települések eladósodottsági rangsorával kapcsolatban számtalan táblázat készült, kétségtelen, hogy van olyan, ahol Esztergom szerepel az első tízben, mint ahogyan az is, hogy más statisztikákban nem. A statisztikai adatok esetén a viszonyítási alap lehet döntő, gond nélkül össze lehetne állítani olyan táblázatot, ami alapján Esztergom az első harmincban sem szerepelne. Korábbi cikkünkben arra szerettük volna felhívni a figyelmet, hogy nem egyedülálló.Esztergom helyzete, más, Esztergomnál rosz- szabb helyzetben lévő városokban mégsem indított adósságrendezési eljárást a település polgármestere. 2. Nem tudunk egyetérteni a polgár- mester asszony állításával, a valóság az, hogy Esztergomban az elmúlt tíz évben több mint 24 milliárd forintot fordítottak beruházásokra, a tudomásunk szerint bárki számára elér/ IX. ÉVFOLYAM / 28. SZÁM KŰÍÖS5Í6 Hol van a pénz?-a régóta várt válasz valamint már 2007 ben úgy történt kötvénykibocsátás, hogy a kötvény céljául az adósságrendezési eljárás elkerülését határozták meg. Esztergom, 2011. augusztus 29. Üdvözlettel: Tétényi Éva Polgármester” hető éves zárszámadási rendeletek szerint ebben az időszakban összesen 26 milliárd 652 millió 167 ezer forint volt a beruházások összege. 3. A valóság az, hogy a város számláján lévő összeget valóban mint címkézett forrást folyósított a hitelezőintézet, de a bank nyilatkozott arról, hogy megváltozatva ezt, az összeget működési célokra, kifizetésekre is fordíthatja az önkormányzat. Információink szerint a hitelintézet azért döntött így, hogy ne induljon adósságrendezési eljárás Esztergomban. 4- Továbbra is fenntartjuk a cikkben leírtakat, hiszen a valóság az, hogy a hitelintézetek által folyósított hitelek törlesztő részleteit Esztergom minden hónapban kifizette, nem is tehetett volna mást, hiszen a bankok inkasszó formájában minden hónapban leemelték az aktuális törlesztő részletet a város számlájáról. 5. A valóság az, hogy a 2007-ben történt kötvénykibocsátáskor a kötvény céljául nem az adósságrendezési eljárás elkerülését határozták meg, hanem a „pályázati önrészek pnanszí- rozását, és az esetleges adósságrendezési eljárás megelőzését."
