Hídlap, 2011 (9. évfolyam, 1–35. szám)

2011-08-27 / 27. szám

KULTÚRA

SUDOKUJÁTÉK

Oldja meg az oldal sarkában található Sudoku játékot, vágja ki, és küldje vissza a szerkesztőség címére szeptember 3-ig!

A helyes megfejtők között az Aquasziget Esztergom által felajánlott belépőjegyet sorsolunk ki! Az előző heti számunk feladványának megfejtői közül Vörös Krisztina (Dorog) olvasónknak kedvezett a szerencse, nyereményét szerkesztőségünkben veheti át.

Legutóbbi feladványunk megfejtése:

7

6

5

3

4

2

1

8

9

8

4

9

6

1

5

7

2

3

3

1

2

8

7

9

5

6

4

2

3

4

1

5

7

6

9

8

1

7

6

9

8

3

2

4

5

5

9

8

2

6

4

3

7

1

4

8

3

5

2

6

9

1

7

9

2

1

7

3

8

4

5

6

6

5

7

4

9

1

8

3

2

7

5

3

2

6

7

_6_

9^

7

1

2

1

4

5

9

3

6

2

9

4

8

4

1

5

7

1

3

9

5

6

Pincekultúra, avagy a bor esztergomi szülőházai

Átfogó könyvvel jelentkezett Muskovics Andrea Anna, aki Présházak és pincék Esztergomban című munkájával nemcsak a helyi bortermelés történeti részéről, a szőlő és a bor helyi szerepéről, mi több szakralitásáról mesél az olvasónak, de a pinceépítés „tudományát” is bemutatja. Mindez a gazdag illusztrációkkal válik igazán gusztusossá, a kötetet hamarosan megvásárolhatjuk a helyi könyvesboltokban.

MUSKOVICS ANDREA ANNA

PRÉSHÁZAK ÉS PINCÉK ESZTERGOMBAN

Muskovics Andrea Anna ha nem is hiánypótló kiadvánnyal, de egy sokak által fontosnak tartott téma újbóli összefoglalásával áll most a közönség elé. A könyv erénye, hogy valóban átfogó képet ad a szőlő- és bortermelés helyi sajátosságairól, történetéről. Az alcím is ezt jelzi: „A szőlőfeldolgozás és bortárolás építészeti emlékei az egykori Esztergom Királyi Városban a xvm-xx. században”. A hat nagyobb fejezetből álló összeállításban elsőként a helytörténeté a főszerep, a szerző a korábbi toliforgatók, néprajzírók, helytörténet kutatók, publicisták, újságírók műveiből szemelvényezve vázolja fel a szőlőművelés és bortermelés históriáját. Különösen kedves lehet a ma olvasójának,

hogy a magyarság kárpát-medencei történetével közel egyidős borkultúra krónikájának egy részét képezi a könyvben a jelen borlovagrendjeinek és borfesztiváljainak említése. A történeti fejezetek után a szerző az esztergomi szőlőterületek elhelyezkedéséről és elnevezéseinek eredetéről ír, majd következik a fő téma, a „szőlőfeldolgozás és bortárolás építményei”. Aki már járt ilyen helyen - és ki az, aki magyar lévén nem tette már meg ezt? - az jól tudja, hogy a borospincéknek, a pincesoroknak sajátságos szerkezete van. Muskovics Andra Anna nagy gondot fordított könyvében arra, hogy ezt a szerkezetet a lehető legalaposabban megmutassa. Ennél fogva nemcsak az építmények típusait, karaktereit, egyes funkcióit mutatja be, de külön fejeztet szentelt a bortermelő helyek szakrális emlékeinek, az építmények ornamentikájának, műemlék jellegű homlokzatainak és a pincékben található bortermelés eszköztára bemutatásának. A leírások, felsorolások, szemelvények remek kiegészítői a fotó és grafikai illusztrációk, melyek így együtt ilyen rendszerezésben tán még sosem szerepeltek egybefűzve. Az olvasó méltán csettinthet nyelvével, amikor a finom nektárok históriáját olvashatja e lapokon, s ugyancsak joggal lehet büszke a könyvben elmerülve, hogy mily gazdag is Esztergom borkultúrája, egy olyan agrár- terület, mely a történelemmel, a tájjal való gondoskodással, a vallással és magával az itt élő magyar ember múltjával, jelenével és jövőjével is eggyé vált, egyet jelent.

hídlap

2011. AUGUSZTUS 27. / IX. ÉVFOLYAM / 27. SZÁM