Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-08-28 / 31. szám
exkluzív Székelyhídi Ágoston az 1989-es temesvári eseményekről Végítélet Inkább lelkiismereti, mint történelmi drámának nevezi legfrissebb színpadi művét Székelyhídi Ágoston. Az ismert író, történész az 1989-es eseményekről Végítélet címmel írt színdarabot, melyet a rendszerváltás huszadik évfordulójára szervezett eseménysorozaton mutattak be először Debrecenben, majd Nagyváradon. sze kutatásokat is végeztem. Azt mondom ez kevés! A történelem az emberi identitás történelme, a személyiségé, az önazonosságé, hogy ki, kivel,mivel azonosul. Ez itt a kérdés. És mint a búvó patak, ez a kényszer idején eltűnik, aztán amikor már nincs tovább, úgy érzi, hogy mély pontra jutott, akkor fölszökken, talpra áll.- Bekövetkezett egy újabb fordulópont. 7 987.- 1987. Egyszerre csak talpon éreztem magam is. Jött a lakiteleki sátor. Ugyanúgy, mint 1956. október 23-án. Egymásra néztünk, Istenem a lakiteleki sátornak 161 magyar értelmiségije van, és 161-ből nyolcvan, 56-os értelmiségi volt. Mindenkit megtaposott a történelem, de '87-ben ott a sátorban hittük, hogy elég volt a függőségből, önrendelkezés kell. Ez a történelem. Tehát az emberi lélek, az emberi érzület, az emberi akarat együttes mozgása alakítja a történelmet, nem pedig a kívülről látható ilyen-olyan folyamatok. 1987-től úgy érzem, megint megfordult a történelem. Nemzeti identitás kell, és most már nem 2010. augusztus 14-én az Esztergomi Várszínház adott otthont a katartikus események színházi életre keltésének. Az esti bemutatót megelőzően a Vármúzeum kertjében sajtótájékoztatót tartottak a színdarab megálmodói és alkotói, majd a szerző, aki megrendítő őszinteséggel beszélt a történelmet alakító emberi jellemekről, a közösségi sorsot befolyásoló végső összefogásról, dedikálta frissen megjelent könyvét. Ebben, a lélek mélységéig hatoló hangulatban faggattuk tovább a mű szülőatyját, akiről kiderült, hogy sokkal többet akar és tud átadni a '89-es temesvári eseményeknek emléket állító egyfelvonásossal, mint amit történészként megtehet.- Kutatói pályára készülő egyetemistaként aktív részese lett sorsdöntő történelmi eseményeknek. Hogyan kezdődött?- Miután én kívülálló voltam az akkori parlamenti kommunista politikán, viszont erős nemzeti elkötelezettségem volt, hirtelen engem választottak meg a bölcsész kar szóvivőjének. 1956. okt. 23-án délelőtt 10 órakor a debreceni egyetem előtt hangzottak először szabadtéren nyilvánosság előtt a követelések. Én olvastam fel történetesen a 20 pontot. Ettől kezdve a sorsom meg volt pecsételve.- Mennyiben változtatták meg ezek az események az elméleti pályára készülő fiatalember addigi életét, gondolkodását?- Én így éltem meg a történelmet. Persze tanultam is. De mit számít a tanulás, amellett amikor az ember megéli. Amikor látja, hogy egy csomó vele egybehangzó akarat erősíti, és ez a csomó vele egybehangzó akarat egyszerre cselekvéssé válik. Attól kezdve, eddig a pillanatig tudom, hogy a történelem megértéséhez nem a töméntelen adat ismerete szükségeltetik, és persze történész is vagyok, rengeteg esszét és tanulmányt is írtam erről, perlehet ezt az identitást elfojtani. Ideiglenesen lehet, hiszen a kommunista birodalom összeomlott, jött a globális birodalom. De, azért '89-90 óta, a nemzeti identitást nyíltan lehet hirdetni, legfeljebb nem nyíltan vállalni. Hirdetni lehet. Úgy gondolom, hogy ez az identitási folyamat az, amely 1956-tól kezdve nagypolitika. Ennek van egy olyan fordulópontja, amilyen még egy nincsen a világtörténelemben sem, ez pedig 1989. december 16. Temesvár.- A Végítélet című történelmi színmű alaptémája. Mi történt akkor pontosan?- Ott a Partium egyik nagyvárosában sűrűsödött mindaz, ami a magyar önrendelkezést elnyomta, elfojtotta és függőségre váltotta. A magyarság nemzeti kisebbségben volt, vallási kisebbségben volt, az emberi méltóság megsértése állapotában volt, és volt egy negyedik tényező, amelyik sehol nem volt még a világon, tudniillik a magyarság őshonos szálláshelyét és szülőföldjét is, a román kommunista diktatúra meg akarta semmisíteni. Ez volt az a bizonyos „falurombolási terv", amikor igazá26 hídlap hidlap.net
