Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)

2010-08-28 / 31. szám

exkluzív Székelyhídi Ágoston az 1989-es temesvári eseményekről Végítélet Inkább lelkiismere­ti, mint történelmi drá­mának nevezi legfris­sebb színpadi művét Székelyhídi Ágoston. Az ismert író, történész az 1989-es eseményekről Végíté­let címmel írt színdarabot, me­lyet a rendszerváltás huszadik évfordulójára szervezett ese­ménysorozaton mutattak be először Debrecenben, majd Nagyváradon. sze kutatásokat is végeztem. Azt mondom ez kevés! A történelem az emberi identitás történelme, a személyiségé, az önazonosságé, hogy ki, kivel,mivel azonosul. Ez itt a kérdés. És mint a búvó patak, ez a kényszer idején eltűnik, aztán amikor már nincs tovább, úgy érzi, hogy mély pontra jutott, akkor fölszökken, talpra áll.- Bekövetkezett egy újabb fordulópont. 7 987.- 1987. Egyszerre csak talpon éreztem magam is. Jött a lakiteleki sátor. Ugyanúgy, mint 1956. október 23-án. Egymás­ra néztünk, Istenem a lakiteleki sátornak 161 magyar értelmisé­gije van, és 161-ből nyolcvan, 56-os értelmiségi volt. Mindenkit megtaposott a történelem, de '87-ben ott a sátorban hittük, hogy elég volt a függőségből, önrendelkezés kell. Ez a történe­lem. Tehát az emberi lélek, az emberi érzület, az emberi akarat együttes mozgása alakítja a törté­nelmet, nem pedig a kívülről látható ilyen-olyan folyamatok. 1987-től úgy érzem, megint megfordult a tör­ténelem. Nemzeti identitás kell, és most már nem 2010. augusztus 14-én az Esztergomi Vár­színház adott otthont a katartikus esemé­nyek színházi életre keltésének. Az esti bemutatót megelőzően a Vármúzeum kertjében sajtótájékoztatót tartottak a színdarab megálmodói és alkotói, majd a szerző, aki megrendítő őszinteséggel beszélt a történelmet alakító emberi jel­lemekről, a közösségi sorsot befolyásoló végső összefo­gásról, dedikálta frissen megjelent könyvét. Ebben, a lélek mély­ségéig hatoló hangulatban faggattuk tovább a mű szülőatyját, akiről kiderült, hogy sokkal többet akar és tud átadni a '89-es temesvári eseményeknek emléket állító egyfelvonásossal, mint amit történészként megtehet.- Kutatói pályára készülő egyetemistaként aktív részese lett sors­döntő történelmi eseményeknek. Hogyan kezdődött?- Miután én kívülálló voltam az akkori parlamenti kommunis­ta politikán, viszont erős nemzeti elkötelezettségem volt, hirte­len engem választottak meg a bölcsész kar szóvivőjének. 1956. okt. 23-án délelőtt 10 órakor a debreceni egyetem előtt hangzottak először szabadtéren nyilvánosság előtt a követelé­sek. Én olvastam fel történetesen a 20 pontot. Ettől kezdve a sor­som meg volt pecsételve.- Mennyiben változtatták meg ezek az események az elméleti pályára készülő fiatalember addigi életét, gondolkodását?- Én így éltem meg a történelmet. Persze tanultam is. De mit számít a tanulás, amellett amikor az ember megéli. Amikor látja, hogy egy csomó vele egybehangzó akarat erősíti, és ez a csomó vele egybehangzó akarat egyszerre cselekvéssé válik. Attól kezd­ve, eddig a pillanatig tudom, hogy a történelem megértéséhez nem a töméntelen adat ismerete szükségeltetik, és persze törté­nész is vagyok, rengeteg esszét és tanulmányt is írtam erről, per­lehet ezt az identitást elfojtani. Ideiglenesen lehet, hiszen a kommunista birodalom összeomlott, jött a globális birodalom. De, azért '89-90 óta, a nem­zeti identitást nyíltan lehet hirdetni, legfeljebb nem nyíltan vállalni. Hirdetni lehet. Úgy gondolom, hogy ez az identitási folyamat az, amely 1956-tól kezd­ve nagypolitika. Ennek van egy olyan fordulópont­ja, amilyen még egy nincsen a világtörténelemben sem, ez pedig 1989. december 16. Temesvár.- A Végítélet című történelmi színmű alaptémája. Mi történt akkor pontosan?- Ott a Partium egyik nagyvárosában sűrűsödött mindaz, ami a magyar önrendelkezést elnyomta, elfojtotta és függőség­re váltotta. A magyarság nemzeti kisebbségben volt, vallási ki­sebbségben volt, az emberi méltóság megsértése állapotában volt, és volt egy negyedik tényező, amelyik sehol nem volt még a világon, tudniillik a magyarság őshonos szálláshelyét és szü­lőföldjét is, a román kommunista diktatúra meg akarta semmi­síteni. Ez volt az a bizonyos „falurombolási terv", amikor igazá­26 hídlap hidlap.net

Next

/
Thumbnails
Contents