Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-12-01 / 44. szám
KÖZÖSSÉG jogosítványai vannak - a fontos gazdasági kérdésekben az adósságrendezési bizottság dönt. A választott testületek és tisztségviselők felelőssége Az adósságrendezés időtartama alatt a helyi önkormányzatok működésére - fő szabályként - természetesen továbbra is az Ötv. rendelkezéseit kell alkalmazni. Egyes - a gazdálkodással összefüggő - jogosítványok gyakorlása azonban a Har. törvény szabályai szerint történik. Fő szabályként tehát elmondható, hogy: • a képviselő-testület felel továbbra is az önkormányzat működőképességéért, a feladatok megfelelő színvonalon történő ellátásáért, • a gazdálkodás szabályszerűségének felelőse a polgármester. Ezen alapelvek mellett azonban a helyi önkormányzatoknak az Ötv.-ben rögzített jogköre szűkül, ugyanis a gazdasági döntések folyamatában megjelenik az adósságrendezési bizottság és a pénzügyi gondnok. A képviselő-testület gyakorolja továbbra is azokat a jogokat, melyeket az Ötv. kizárólagos - át nem ruházható- hatáskörként állapít meg (pl. rendelet- alkotás, költségvetés, helyi adó megállapítása, társulás létrehozása, stb.). Ezt az elvet követi az adósságrendezési törvény is, mivel a válságköltségvetés, a reorganizációs program és az egyezségi javaslat- vagyis az önkormányzat jövőjét hosz- szú távon meghatározó döntések - elfogadását a képviselő-testület hatáskörébe utalta. Amennyiben a képviselő-testület a törvényben foglalt kötelezettségei teljesítése érdekében - a közigazgatási hivatal vezetőjének felhívása ellenére - 30 napon belül nem ül össze, ügy a feloszlatása kezdeményezhető, és az adósságrendezési eljárást azonnal a vagyon bírósági felosztásával kell folytatni. A polgármester hatalma az adósságrendezés időtartama alatt rendkívüli mértékben megnő: a törvény számtalan érdemi döntési és eljárási jellegű többletfeladattal ruházza fel, például: • az önkormányzat nevében nyilatkozik a tartozások elismeréséről, • két országos napilapban köteles közzétenni a megindult adósságrendezési eljárás tényét, és arról köteles tájékoztatni a törvényben meghatározott szervezeteket, • felelős az önkormányzat ingatlanaira bejegyzett zálogjog és végrehajtási jog töröltetéséért, • átadja a pénzügyi gondnok részére az önkormányzat gazdálkodásával összefüggő dokumentumokat, • „forráshiány” esetén benyújtja a belügyminiszterhez és a pénzügyminiszterhez az önkormányzat működési támogatási kérelmét. Válságköltségvetés elfogadása Az adósságrendezés megindítását követő 30 napon belül a jegyző feladata elkészíteni a válságköltségvetési rendelettervezetet. Az adósságrendezési törvény melléklete részletesen meghatározza azon lakossági szolgáltatások és hatósági feladatok körét, melyek működési kiadásai a válságköltségvetés részét képezhetik. A válságköltségvetés nem tartalmazhat felhalmozási kiadásokat, és a működési kiadások terén is „visszafogottnak”, „takarékosnak” kell lennie. A válságköltségvetési rendelettervezetet természetesen a pénzügyi gondnok és az adósság-rendezési bizottság is véleményezi. A válságköltségvetést ezt követően a képviselő-testület fogadja el. Amennyiben az adósságrendezés megindítását követő 60 napon belül ez nem történik meg, akkor az egyezségi szakaszra nem kerül sor, hanem indul a vagyon bírósági felosztása. Reorganizációs program, egyezségi javaslat készítése A válságköltségvetési rendelet elfogadását követően az adósságrendezési bizottság elkészíti a reorganizációs programot és az egyezségi javaslatot. A reorganizációs programnak egyrészt részletesen be kell mutatnia az önkormányzat gazdasági helyzetét, másrészt - megfelelő érvekkel alátámasztva - meg kell győznie a hitelezőket arról, hogy az önkormányzat mindent megtesz azért, hogy a lehetőségei teljes számba vételével rendezze tartozásait. Mindezen túlmenően az önkormányzatnak gazdasági számításokkal kell bizonyítania, hogy a fizetőképességét - a hitelezőkkel kötendő egyezség segítségével - visszanyerve képes lesz a későbbiekben zavartalanul működni. Ezen önkormányzati kezdeményezések az adósságrendezések gyakorlata során jellemzően az alábbiak voltak: • a kiadások mérséklése (pl. létszámleépítés, az intézmények működési költségeinek csökkentése). Ez szinte valamennyi önkormányzati céget érintheti a közoktatási intézményektől kezdve a gazdasági társaságokon keresztül a hulladékgazdálkodásért és köztisztaságért felelős vállalatokig. Ide sorolhatóak továbbá olyan intézmények működésének megszüntetése, mint például a városi programokat - nyári játékok, adventi rendezvények - szervező önkormányzati cég. • bevételek növelése (pl. a helyi adók és bérleti díjak emelése). A város bevételi forrásainak növelése érdekében emeli a helyi adókat, ami valamennyi esztergomit érint, akár többszörösen is: emelkedhet az iparűzési adó, az ingatlanok után fizetendő adónemek (pl. üdülőadó), csakúgy, mint a különböző bérleti díjak, a parkolási tarifák vagy éppen a szemét- szállítás után fizetendő összeg. Amennyiben a reorgaríizációs program keretén belül sikerül egyezséget kötni a hitelezőkkel, úgy lezárul az adósságrendezési eljárás, amennyiben viszont nem, a bíróság elrendeli az önkormányzati vagyon felosztását. Egyezség hiányában a vagyon bírósági felosztása Az adósságrendezési eljárások gyakorlata során előfordult, hogy az önkormányzat és a hitelezők között nem jött létre egyezség, illetve az egyezség nem felelt meg a jogszabályi feltételeknek. A Har. törvény értelmében ezen esetekben megkezdődik a vagyon bírósági felosztása. Ehhez a folyamathoz vezet továbbá, ha a képviselő-testület az említett 60 napon belül nem fogadja el a válságköltségvetést, vagy ha egyik fél sem készít egyezségi javaslatot. A vagyon bírósági felosztásának a szakaszában a pénzügyi gondnok szerepe meghatározóvá válik: már nem pusztán az eljárást „menedzselő” tanácsadóként van jelen, mint az egyezségi szakaszban, hanem - az önkormányzati feladatellátás fő irányainak meghatározásán túl - ő a bírósági vagyonfelosztás előkészítője és végrehajtója. A bíróság a pénzügyi gondnok jelentése - és az önkormányzatnak, illetve az érintett hitelezőknek az ahhoz fűzött észrevételei alapján - dönt a vagyon felosztásáról. E bírósági végzés jogerőre emelkedését követő 60 napon belül a pénzügyi gondnoknak meg kell kísérelnie a vagyontárgyak nyilvános értékesítését. Amennyiben ez eredménytelen, úgy a vagyont kell - a törvényben meghatározott kielégítési sorrend és a hitelezői követelések arányának megfelelően - a hitelezők között szétosztani. A mai gazdasági helyzet, különösen pedig az ingatlanpiac tükrében utóbbi lehetőségek több milliárdos károkat okozhatnak a városnak, ilyen rövid időn belül ugyanis csak jóval áron alul lehetne értékesíteni az ingatlanokat, amely elsősorban a spekulánsoknak kedvezhet. HÍDLAP Vili. ÉVFOLYAM / 44. SZÁM / 2010. DECEMBER 1. > hidlap.net 11
