Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-11-13 / 42. szám
KÖZÖSSÉG Újra három évre szól o gyes? Anyagias világ gyermekei Magyarország lakossága sajnálatos módon évről évre fogy. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) becslése szerint mostanában léptük át - lefelé - a 10 milliós lélektani határt. A tragikus folyamat megállításához a gyermekvállalási kedvet kellene növelni, ami jelentős feladatot ró a nehéz gazdasági helyzetben lévő állam politikai döntéshozóira. A Parlament várhatóan még ebben a hónapban elfogadja a törvényt a gyermekvállalási segély (gyes) szabályainak módosításáról, amelynek értelmében újra három évig folyósítanák az ellátást, és egyéb intézkedések is készülőben vannak. Az egyik hazai biztosítótársaság közelmúltban végzett kutatásából pedig kiderül, hogy milyen ma Magyarországon a gyermekvállalási kedv, és az is, hogy a családalapítást leginkább az egzisztenciális félelem gátolja. Egyre ritkább a három-, sőt kétgyerekes családmodell Fogyóban... Magyarországon, akárcsak Európa többi fejlett országában évtizedek óta jellemző szomorú tendencia, hogy a halálozások száma évről évre meghaladja a születések számát, több tehát az elmúlás felett érzett fájdalom, mint a világrajövetel öröme világunkban. A KSH számításai szerint valamikor október, november környékén csökkenhet országunk lakossága a bűvös 10 milliós szám alá, amelyről bizonyosságot persze majd csak a jövő őszi népszámlálást követően szerezhetünk, amikor a pesszimista becslések szerint elképzelhető, hogy már csak 9,7 millióan leszünk, 2050 körül pedig csak 8,5 millióan. Ahhoz, hogy ez ne így legyen, több babának kellene születnie, sőt, egy anyának és egy apának nem elég csak két gyermeket vállalni, hiszen akkor csak saját magukat „reprodukálják”, nem áldoznak a népességnövekedés oltárán. Márpedig manapság egyre többen vannak azok a családok, akik szigorúan egy gyermek vállalására készülnek. E szemléletmód, és a kialakulás okainak megszüntetése minden túlzás nélkül Magyarország legnagyobb feladata az elkövetkező években. Gyes vagy bölcsi? A rendszerváltozás óta eltelt két évtized történései egy új, és egyre súlyosbodó probléma elé állítják a gyermekáldásra készülő fiatal családokat. Sokan eleve a harmincas éveik elejére tervezik a család- alapítást, mondván, hogy addigra sikerül összegyűjteni egy kis tartalékot, amelyhez hozzá lehet nyúlni azalatt, amíg az édesanya otthon marad a gyermekével, és csak egy fizetésből, meg a nő kereseténél jóval alacsonyabb összegű gyedből, gyesből kell gazdálkodni. Mások nem ennyire anyagiasak, de abban szinte mindenki egyetért, hogy a gyermekvállalásról ma már nem lehet pusztán érzelmi alapon dönteni, muszáj mérlegelni a „babaprojekt” anyagi feltételeit és következményeit is. Az ideális az volna, ha az anya saját belátása szerint szabadon dönthetne arról, hogy kihasználja a törvény által szabályozott maximális otthon tölthető időt, vagy visszatér munkahelyére, a kicsit pedig bölcsődébe íratja. Tudjuk, hogy a gyakorlatban ez másképp működik, sokak nem tudnak visszamenni volt munkahelyükre, mert időközben leépítések, szervezeti változások voltak, a bölcsődei férőhely pedig arcpirítóan kevés országszerte. Újra három év otthon A Bajnai-kormány megszorító intézkedéseinek köszönhetően tavaly a korábbi három évről kettőre csökkentették a gyed-re, illetve a gyes-re való jogosultság időtartamát, és korlátozták a gyes melletti munkavállalást is. A tavasszal megválasztott Fidesz-kormány az elsők között kívánta rendezni ezt az intézkedést, és már el is készült a törvényjavaslat, amely újra három évre növelné a gyes folyósításának idejét. Az úgynevezett salátatörvényben szereplő előterjesztésről még novemberben dönt az országgyűlés. A várhatóan újra életbe lépő törvény szerint a gyesben részesülő anyák heti harminc órát meg nem haladó, vagyis hatórás kereső tevékenységet is folytathatnának. A kormánynak egyéb elképzelései is vannak a népességfogyás megállítására. Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára múlt héten a XIX. Magyar Minőség Hét keretében tartott konferencián például a mikro-, kis- és közepes vállalkozások „helyzetbe hozásáról” beszélt. Elmondta, hogy fiatal párok számára egy programot szeretnének indítani, mely azt célozza, hogy vidéken telepedjenek le, ahol a gyermekvállalási kedv ösztönzésére 25-50 évre tartós földbérletet biztosítanának számukra más gazdasági feltételekkel együtt, hogy a korábban hagyományos módon szerveződő vidéki társadalom szövetét regenerálhassák. Anyák és apák A Generali biztosító tavasszal végzett egy közvélemény-kutatást a gyermek- vállalás kérdéseiről 500 fős szóbeli kérdőíves, kvótákkal szabályozott országos mintában, illetve két fókuszcsoportos kutatásban 20-35 év közötti tartós pár- kapcsolatban vagy házasságban élő, a családalapítás gondolatával már foglalkozó, 14 hidlap 2010. NOVEMBER 13. / Vili. ÉVFOLYAM / 42. SZÁM
