Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)
2010-11-06 / 41. szám
HALO Az orvos válaszol Tisztelt Valeomed! Családomban rajtam kívül szinte mindenki küzd az aranyér-problémával, én ugyan még harminc éves sem vagyok, de kezdek aggódni, hogy engem is utolér ez a gond. Meg lehet előzni valahogy az aranyér kialakulását? Korfüggő-e egyáltalán az aranyér kialakulása? Mire kell odafigyelnem, hogy ne alakuljon ki ez a betegség? Köszönöm válaszukat, üdvözlettel: Dávid Zsolt Dr. Willner-Haring Péter sebész főorvos Tisztelt Levélíró! Tabutéma, amelyről senki nem szeret beszélni, pedig sok embert érint: az aranyér. Mit tehetünk, ha már van és hogyan előzhetjük meg? Majd minden második nő és férfi küzd ilyen problémával. Mégis, a legtöbben orvosuknak sem vallják be, hogy aranyerük van. Civilizációs népbetegségről van szó, mellyel sokan csak végső esetben keresik fel az orvost. Az aranyerek a végbél utolsó szakaszának visszeres csomói. Aranyér betegségről akkor beszélünk, ha ezek a párnák megduzzadnak, előesnek. Vannak belső és külső aranyeres csomók. Az aranyérbetegség civilizációs betegség. Kialakulásában több tényezőnek van szerepe. Sajnos ezek mindegyike nehezen küszöbölhető ki mai rohanó életünkből. Az egyik legfontosabb a helytelen táplálkozás: kevés növényi rostot fogyasztunk. Étrendünk nem tartalmaz elég teljes kiőrlésű lisztből készült pékárut, nyers zöldséget, müzlit. Nem iszunk elég folyadékot: egy felnőtt embernek 2-3 1 folyadék bevitelére lenne szüksége naponta. Keveset mozgunk. Az ülőmunkát végző, járművet vezető, nehéz súlyokat emelő embereknek időt kellene szakítaniuk könnyed, ritmusos mozgásokra. A túlsúly a nyugati társadalmakat súlytó nagy probléma, mely más betegségek mellett az aranyerességnek is az egyik oka. Nem betegség viszont a terhesség, mely a magzat növekedése során gyorsan kialakuló súlygyarapodással szintén előidézheti a fenti állapotot. Utoljára említjük az örökletes faktorokat: akinek a családjában előfordult már ez az állapot, annál nagyobb esély van a betegség kialakulására. Mit tehetünk a betegség megelőzése érdekében? A fent felsoroltakból következik: minden, amit a szakemberek javasolnak,, amikor manapság „egészséges életmód”- ról beszélnek segít az aranyér betegség megelőzésében: • Vigyázzunk a testsúlyunkra! • Ügyeljünk arra, hogy táplálékunk bőségesen tartalmazzon növényi rostot, folyadékot! Sportoljunk rendszeresen, végezzünk ritmusos mozgásokat! • Kevés időt töltsünk a WC-n, ügyeljünk személyes higiénénkre! • Kezdeti tünetek jelentkezésekor keressük fel családorvosunkat vagy proktológus (a végbél betegségeivel foglakozó) szakorvost. Milyen tünetek esetében keressünk fel orvost? A székletben vagy toalett papíron mutatkozó vérnyom sokszor az első tünet. Gyakori panasz a végbéltáji kitüremkedés, viszketés, fájdalom is. Milyen lehetőségek vannak, a kezelésre? Az időben diagnosztizált aranyereket legtöbbször nem szükséges műtéti úton kezelni. A leggyakrabban alkalmazott módszer a gumigyűrűs leszorítás, mely ambulánsán végezhető, nem megterhelő, gyakorlatilag fájdalmatlan eljárás. Más ambuláns módszerek az infravörös koaguláció és a szkleroterápia. Előrehaladott stádiumban különböző műtéti megoldások jönnek szóba, de ezek egy része már „egynapos sebészet” keretében is elvégezhető, kis megterhelést jelentő technika. További információk: 06-30-46-46-583; www.valeomed.hu A jogász válaszol Tisztelt Complex Könyvelő és Jogi Tanácsadó Iroda! Édesapámmal és édesanyámmal élek, a szüleim régóta házasok. Édesapám sdjnos a nyerőgép megszállottja. Rengeteg pénzt vesztett már. Most egy nagyobb földterületet akar eladni, hogy folytathassa a gépezést. A föld az ő nevén van, még a'több mint tíz éve elhunyt édesanyjától örökölte. Érdekelne, hogy az édesanyámnak és nekem milyen jogi eszközök állnak rendelkezésünkre ahhoz, hogy megakadályozzuk az eladást? Előre is köszönöm válaszukat. P. Péter Kedves Péter! Mivel édesapja a földterület egyedüli tulajdonosa, illetve a családon belüli vagyonközösségben az a különvagyona, annak sorsáról joga van egyedül dönteni. A tulajdonost megillető rendelkezési jog egyik lényegi eleme, hogy a tulajdonos a dolog tulajdonjogát másnak átengedheti (elidegenítheti), és mivel az csak az övé, annak ellenértékéből nem köteles semmit megtartani senki, még családja részére sem. A kizárólagos rendelkezési jog gyakorlását megakadályozni nem lehet. Édesapja szenvedélybetegsége gyógyítására - az ő akaratával egyezően - már megvarrnak a megfelelő orvosi eljárások. Tisztelt Complex Könyvelő és Jogi Tanácsadó Iroda! Férjem egy állattenyésztéssel foglalkozó cégnél dolgozik két műszakban az alábbiak szerint: Egyik nap reggel 5-től du. 17-ig, másik nap du. 17-től reggel 5-ig, vagyis 12-12 órát. A két nap után van egy szabadnapja. Az lenne a kérdésem, hogy jár-e neki délutáni, éjszakai és túlóra pótlék? Ha vasárnap, vagy ünnepnap dolgozik, mit kellene neki számfejteni az alapbéren felül? Havonta általában megvan a két szabad vasárnapja. Segítségüket köszönöm: K-né K. Edit Kedves Edit! Akit napi 12 órában foglalkoztatnak, annak elsősorban veszélyességi pótlék jár, annak okán, hogy egészségét kockázatnak teszi ki. A Munka Törvénykönyve 146. § (3) bekezdése szerint a 22 és a 6 óra közötti munka után 30%-os éjszakai pótlékjár. Délutáni műszaknak számít a 14 és 22 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés, utána 15%-os műszakpótlék jár. Vasár- és ünnepnapokon megemelt pótlék jár. Üdvözlettel: Complex Könyvelő és Jogi Tanácsadó Iroda 48 hídlap 2010. NOVEMBER 6. / Vili. ÉVFOLYAM / 41. SZÁM
