Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 26–47. szám)

2010-11-06 / 41. szám

KÖZÖSSÉG A hajléktalanok mellett a családok gondjain is segít a Máltai-ház Téli átállás előtt a hajléktalanszállás Már négyen haltak meg az országban kihűlés és megfagyás miatt az elmúlt héten, pedig az igazi tél még meg sem érkezett. A fagyhalál veszélye leginkább a hajlék­talanokat érinti, ezért már országszerte sorra nyitnak a téli krízisszállók. Eszter­gomban bár a szolgáltatás sosem tart szünetet, leginkább azonban minden évben ősz végén, a hajnali fagyok elérkeztével válik aktuálissá a hajléktalan-kérdés. Esz­tergomban a Kossuth Lajos utcában a „Máltai-ház” is lassan átáll téli üzemmódra, melyben számos, a rászoruló családokat érintő szakszolgálati munka is zajlik. Télközeli, téli helyzetjelentés .' a hajléktalanszállóról Az esztergomi hajléktalan ellátás a koráb­bi évek rutinja szerint működik, a Kos­suth Lajos utcai „Máltai-házban” működő hajléktalanszállón negyven férőhely van, ebből nyolc nőknek fenntartott. A szálló a téli idényben mindig teltházzal üze­mel, a szolgáltatást igénybe vevők per­sze cserélődnek, de van aki már évek óta él ezzel a lehetőséggel. A szálló éjszakai „üzemmódja” a hét minden napján várja a rászorulókat, a nappali melegedő hétköz­nap nyolc órán át, hétvégén hat órán át van nyitva. Ugyancsak nem változott az intézmény felszereltsége, a két legfonto­sabb elem továbbra is, hogy a szállón lehet fürdeni és ruhát mosni. Ez utóbbi fontos része az esztergomi szolgáltatásnak, mert a főként alkalmi munkával pénzhez jutó hajléktalanok munkavállalásai esélyei nagyban növekednek a munkaruházat tisztíthatóságától. Czifráné Hidas Ágnes, a hajléktalan szálló vezetője elmondta, hogy akinek nincs háza, lakása nagyon ragaszkodik ingóságaihoz, holmijaihoz, egy-egy praktikus ruhadarab is különö­sen fontos lehet a hajléktalanok számá­ra. A szálló üzemeltetését eddig a városi büdzsé, illetve a központi költségvetési normatíva, valamint bizonyos fokig az egyház biztosította, ezenfelül azonban az intézmény vezetői különböző pályá­zatokon próbáltak bizonyos programjai­hoz plusz pénzt szerezni. Czifráné Hidas Ágnes reméli, hogy az új költségvetési törvényben nem csökken a normatíva, már csak azért sem, mert a fejpénz vásár­lóértéke amúgy is kevesebb az elmúlt évekhez képest. Az esztergomi hajléktalanszálló egyik fontos téli szolgáltatása a rendszeres 'VIII-, ÉVFOLYAM / 41.. SZÁM orvosi ellátás és felügyelet, amely tavaly hetente zajlott, a szálló vezetője pedig elárulta, hogy ez idén sem marad el. Az orvosi ellátás a téli időszakban hatványo­zottabban fontos, hiszen akik az utcán töltik a hideg időszak egy jelentős részét, még inkább ki vannak téve a betegségek­nek. Sajnos volt már rá eset, bár Eszter­gomban igen ritka, hogy végtag elfagyás miatt vittek hajléktalant orvoshoz. A szállón szolgálatot teljesítő orvos admi­nisztratív okok miatt is fontos szerepet tölt be, a hajléktalanok ugyanis - nem lévén ingatlanuk, így lakcímük - a TAJ- kártya hiányában nem jogosultak elvileg családorvos igénybevételére, a szállón így mégis megkapják a megfelelő ellátást. Egy ember és egy nem egyedi történet A hajléktalan tiszta, rendezett környe­zete és a benne lévő otthonos atmoszféra nemcsak a napi gondok megoldását, de egy esetleges továbblépés lehetőségét is magába rejti. Az esztergomi intézmény egyik régi igénybe vevője (nevezzük őt Tibornak) hatvanegy éves - egykori kőműves - férfi is mesélt szerkesztősé­günknek saját sorsáról. Mint kiderült a férfi feleségével három gyerekét nevelte saját lakásukban, mivel azonban kap­csolata házastársával megromlott, ezért elváltak, a procedúra során pedig a bíró­ság az anyának ítélte az ingatlant. Tibor ekkor visszaköltözött édesanyjához, majd annak halála után testvéreivel osztoztak az eladott szülői házért kapott pénzen. Mivel munkanélküli lett, ezért ez a pénz egy része a megélhetéshez is kellett, másik részéből pedig nem tudott új lakást venni, élete nemhogy rendeződött, egyre inkább rosszabbá vált. Néhány személyes hol­miján kívül semmit nem tudott korábbi házából elhozni, igaz, aztán már nem is lett volna hova vinni azokat. így került az utcára és lett hajléktalan. Néhány éve ráadásul agyvérzést kapott, akkor a bal oldalán lebénult, az orvosi segítségnek köszönhetően azóta ez az állapot javult, de rendes műszakos munkát így nem tud vállalni. Tibor úgy véli, sorsa rende­zésében, emberibbé tételében nagyban hozzájárult a hajléktalanszálló, illetve az esztergomi Via Bona intézmény, ahol komfortos szobában lakhat negyed­magával. A férfi szerint az esztergomi hajléktalan szállóra nem jellemzőek a kisebb-nagyobb atrocitások, amit több­ször is hallani az országos médiumokban más városok éjszakai menedékhelyeiről. A történet főszereplője hozzátette, hogy lakótársaival kialakították napi életrend­jüket, megszokták, hogy így kell élniük,

Next

/
Thumbnails
Contents